Szalome Zurabisvili elnök a tüntetők és a rendőrség közötti összecsapások negyedik éjszakája után fordult az európai országokhoz, miután a kormányzó Grúz Álom párt a múlt héten bejelentette, hogy felfüggeszti az Európai Unióhoz való csatlakozásról szóló tárgyalásokat. A kritikusok ezt az orosz befolyás miatti — a nyugatbarát politikákról Moszkva felé való — elmozdulás megerősítésének tekintették, amit a kormánypárt tagad — jelentette a Reuters.
„Azt akarjuk, hogy európai jövőnk visszatérjen hozzánk” – mondta a France Inter rádiónak Zurabisvili, aki személyesen tüntetett a rohamrendőrökkel szemben. Ez egy egész ország lázadása — tette hozzá.
Fotó: X/Szalome Zurabisvili
A főleg ceremoniális jogkörrel rendelkező Zurabisvili kijelentette, hogy Oroszország, amely már háborúban áll Ukrajnában, „hibrid stratégiát” folytat Grúzia és más országok, például Moldova, valamint a NATO és az EU-tag Románia ellen.
„Nagyon nagy szükség van egy nagyon világos erkölcsi és politikai támogatásra” Európából — mondta a 72 éves elnök, aki grúz szülők gyermekeként Franciaországban született, és egykor Franciaország grúziai nagyköveteként szolgált.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője tagadta, hogy Oroszország beavatkozna a grúziai helyzetbe és a helyzetet a 2014-es ukrajnai majdanhoz hasonlította.
Szűnni nem akaró tüntetések
Vasárnap este több ezer tüntető gyűlt ismét össze a fővárosban, Tbilisziben, és néhányan tűzijátékkal lőttek a rendőrökre, akik vízágyúval és könnygázzal válaszoltak. A georgiai belügyminisztérium szerint 21 rendőr sérült meg az éjszakai tüntetésben, és összesen 113-an a zavargások kezdete óta. Az elmúlt napokban több tüntető is megsérült, az Egyesült Államok pedig elítélte a túlzott rendőri erő alkalmazását.
Georgia állami ombudsmanja szerint a tiltakozó gyűléseken letartóztatott 156 ember közül 124-en panaszkodtak, hogy a rendőrség erőszakot alkalmazott ellenük, és ezt „nagyon nyugtalanító számnak” nevezte.
Zurab Japaridzét, a Koalíció a Változásért ellenzéki mozgalom vezetőjét a rendőrség rövid időre őrizetbe vette, de később a közösségi médiában közzétette, hogy szabadon engedték.
A Fehér Házban tartott tanácskozáson többek között a Boeing, a Northrop Grumman, a Raytheon és a Lockheed Martin. 
