A holland kormány 2021-ben ideiglenesen felfüggesztette a külföldről történő örökbefogadásokat, miután egy vizsgálóbizottság komoly visszaélésekre - korrupció, okirathamisítás, gyermekkereskedelem, gyermekrablás több esetére - derített fényt. Egy évvel később a kormány úgy döntött, hogy ismét engedélyezi az örökbefogadásokat, de csak korlátozott számú országból, szigorú feltételek és ellenőrzések mellett.
Áprilisban azonban a holland parlament alsóháza felkérte az ügyvivő kabinetet, hogy dolgozzon ki egy "fokozatos leállítási" tervet a külföldről történő örökbefogadásra vonatkozóan. Az indítványt támogató képviselők úgy vélték, hogy a rendszer túlságosan ki van téve a visszaéléseknek.
Fotó: Depositphotos
Franc Weerwind elismerte, hogy a külföldről történő örökbefogadások leállítása nagy hatással lesz az örökbefogadási eljárásokban érintettekre "mind Hollandiában, mind a származási országokban, az örökbefogadási láncban részt vevő partnerekre, valamint a nemzetközi kapcsolatokra is". Hatással lesz az érvényben lévő jogszabályokra is, mivel egy teljesen új örökbefogadási törvényre lesz szükség - emelte ki feljegyzésében.
Az örökbefogadási folyamattal kapcsolatos visszaéléseket és a holland kormány ezzel összefüggő felelősségét egy 2019-ben felállított különbizottság vizsgálta 1967 és 1998 közötti időszakra visszamenőleg. A testület elsősorban bangladesi, brazil, kolumbiai, indonéz és Srí Lanka-i gyermekek örökbefogadását tanulmányozta, és visszaéléseket tárt fel a folyamat során. A bizottság jelentéséből kiderült, hogy a holland kormány már a 1960 évek végétől tudatában volt a csalásoknak. Később a holland kormány ugyan bocsánatot kért azért, hogy szemet hunyt a visszaélések felett, de pénzügyi kárpótlást nem helyezett kilátásba az áldozatoknak. (MTI)
A duplájába is kerülhetne az OTP? – interjú
Rengeteg pénz vándorolt a látra szóló bankbetétekből a befektetési alapokba
