Jó viszony az EU-val, a lengyelekkel és Trumppal – ezt várják Magyar Péteréktől a magyarok

Magyar Péter miniszterelnök első külföldi útja Varsóba vezetett; ez adta az apropóját az Europion legújabb gyorsfelmérésének az új kormány külpolitikájának lakossági megítélésével kapcsolatban.

Európa-barát külpolitika

A Magyar-kormány külpolitikai irányultságát a felnőtt népesség 62 százaléka inkább Európa-barátnak látja az eddigi megnyilvánulások alapján. Inkább Európa-kritikusnak mindössze 5 százalék tartja, pragmatikusnak vagy középutasnak 7 százalék. A válaszadók közel 27 százaléka ugyanakkor nem tudja megítélni a kormány külpolitikai arculatát. A Tisza-szavazók körében az Európa-barát megítélés szinte egyöntetű (79 százalék), miközben az érettségivel nem rendelkezők körében magasabb a bizonytalanok aránya (36 százalék).

A külpolitikai értékválasztást feszegető kérdés – szövetségesi és partneri viszonyok ápolása vagy nemzeti érdek mindenek felett? – a megkérdezettek 51 százalékának válaszában hamis dilemmaként jelent meg: szerintük a két cél nem zárja ki egymást, mert a partnereink érdeke egybevág a miénkkel. A nemzeti érdek mindenek felett – álláspontot 26 százalék, a szövetségesi viszony elsődlegességét 23 százalék preferálta. A politikai törésvonal azonban markáns: a Fidesz-szavazók közel fele (49 százalék) a nemzeti érdek elsőbbségét vallja, a Tisza-szavazók körében ez az arány csupán 9 százalék, és kétharmaduk (65 százalék) szerint a szövetségesi és nemzeti érdek eleve egybevág.

Magyar Péter elfogadottabb, mint Orbán Anita

A kutatás eredménye szerint a felnőtt népesség 61 százaléka tartja Magyar Pétert külpolitikailag inkább vagy nagyon alkalmasnak. Az őt egyáltalán nem alkalmasnak tartók aránya mindössze 17 százalék, az “inkább nem alkalmas” választ adók aránya pedig 6 százalék.

Az alkalmasság megítélése azonban szinte pontosan leképezi a politikai törésvonalakat. A Tisza-szavazók 91 százaléka legalább inkább alkalmasnak tartja az új miniszterelnököt (61 százalékuk nagyon alkalmasnak), miközben a Fidesz-szavazók 47 százaléka egyáltalán nem tartja őt alkalmasnak. A Mi Hazánk-tábor teljesen szimmetrikusan oszlik meg a 3 álláspont között: egyaránt harmaduk tartja Magyar Pétert alkalmasnak, alkalmatlannak vagy helyezkedik ambivalens álláspontra. Az életkori különbségek szintén szembetűnők: a 16–29 évesek 68 százaléka találja alkalmasnak a miniszterelnököt, a 60 felettieknél ez az arány 55 százalékra csökken, és ebben a csoportban a legmagasabb az őt alkalmatlannak minősítők aránya is (28 százalék).

Orbán Anita külügyminiszter esetében a legszembetűnőbb a relatív magas bizonytalanok aránya: közel 29 százalék nem tudja megítélni az alkalmasságát – ez háromszorosa a Magyar Péternél mért értéknek, és valamilyen mértékben egyúttal jelzi, hogy az új külügyminiszter (egyelőre) az országos figyelem perifériáján maradt. Az őt inkább vagy nagyon alkalmasnak tartók aránya összesítve 45 százalék, az alkalmatlannak minősítőké 14 százalék. A Tisza-szavazók 75 százaléka alkalmasnak tartja, a Fidesz-szavazóknak viszont csak 15 százaléka – míg a körükben 28 százalék bizonytalan álláspontot képvisel.

Iskolázottság szerint is éles a különbség: diplomások 52 százaléka minősíti nagyon alkalmasnak, az érettségi nélkülieknek csak 19 százaléka.

Mi legyen a fókusz?

A felmérés hét konkrét külpolitikai területet vizsgált egy 1–5 fokú skálán, arra kérve a válaszadókat, hogy jelöljék meg, hogy mennyire tartják az adott célt külpolitikai prioritásnak.

• EU–magyar viszony javítása (58 százalék szerint prioritás). A lengyel-magyar és a V4-es kapcsolatokkal együtt ez magas prioritást élvező terület – a Tisza-szavazók 80 százaléka, a Fidesz-szavazók 34 százaléka tartja prioritásnak. Utóbbiak körében ugyanakkor az ambivalensek (44 százalék) és az ellenzők (22 százalék) aránya relatív magas.
• Lengyel–magyar kapcsolatok helyreállítása (63 százalék szerint prioritás). A diplomások kiemelkedő aránya, 74 százaléka tartja ezt prioritásnak. A szavazótáborok közötti különbség valamivel mérsékeltebb más területekhez képest: a Tisza-szavazók 83 százaléka míg a fideszesek 45 százaléka tartja ezt prioritásnak.
• V4-együttműködés erősítése (63 százalék szerint prioritás). Ez az a terület, ahol a politikai táborok megítélése a legközelebb esik egymáshoz: A Tisza-szavazók 72 százaléka és a fideszesek 55 százaléka tartja ezt prioritásnak, sőt a Mi Hazánk szavazóinak kétharmada is erre az álláspontra helyezkedik.
• Orosz energiafüggőség csökkentése (48 százalék szerint prioritás). Az egyik legmegosztóbb terület a külpolitikai célok közül: a Tisza-szavazók 70 százalék, Fidesz-szavazóknak csak 24 százalék tartja prioritásnak. Iskolázottság szerint is mélyek a különbségek: a diplomások körében 74 százalék, az érettségivel nem rendelkezők körében csak 37 százalék tartja ezt prioritásnak.
• Trump-kormányzattal való jó viszony megőrzése (44 százalék szerint prioritás). A Fidesz-szavazók körében ez a legmagasabb prioritást élvező terület (68 százalék), jóval megelőzve a Tisza-tábort (32 százalék). Az idősebb korosztályok és a kisebb településen élők körében élvez továbbá ez a terület relatív magas prioritást.
• Keményebb fellépés a magyar kisebbség védelmében Szlovákiával szemben (52 százalék szerint prioritás). Talán a legmeglepőbb eredmény: a többi területhez képest itt is relatív alacsony a táborok közötti különbség. Tiszás szavazók 62 százaléka, míg a Mi Hazánk szavazóinak és a fideszesek egyaránt 45 százaléka tartja prioritásnak.
• Ukrajna felé nyitás (27 százalék szerint prioritás). A legkevésbé népszerű és legmegosztóbb külpolitikai cél: 34 százalék nem tartja prioritásnak, 41 százalék ambivalens. A 16–29 évesek körében a bizonytalanok aránya kiemelkedő (54 százalék). A fideszesek körében ez kifejezetten népszerűtlen külpolitikai cél, mindössze 17 százalékuk tartja prioritásnak.