Már hatályba is lépett a Magyarország Nemzetközi Büntetőbíróságból történő kilépése visszavonásáról szóló törvény. Miután a parlament szerdán elfogadott döntését követően Sulyok Tamás köztársasági elnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke is alárta a jogszabályt – derült ki a Magyar Közlöny tegnapiszámából.
Az Országgyűlés szerdán 133 igen, 37 nem szavazattal, 5 tartózkodás mellett – kivételes eljárásban – fogadta el az Egyesült Nemzetek Diplomáciai Konferenciája által, a Nemzetközi Büntetőbíróság Rómában, 1998. július 17-én elfogadott Statútumának, és a Nemzetközi Büntetőbíróság kiváltságairól és mentességeiről szóló, New Yorkban, 2002. szeptember 10-én elfogadott Megállapodás felmondásának visszavonásáról szóló törvényt.
A Görög Márta igazságügyi miniszter által jegyzett jogszabály rögzíti: a nemzetközi béke és biztonság fenntartása, valamint az emberi jogok védelme érdekében feltétlenül szükséges a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények elkövetőinek felelősségre vonása egy nemzetközi bírói fórumon. Ennek érdekében szükséges fenntartani Magyarország részvételét a Nemzetközi Büntetőbíróság Statútumában. Hatályát veszti a büntetőbíróságból történő kilépéséről szóló 2025-ös törvény. Az indoklás szerint az előterjesztés nem csupán egy korábbi, a nemzetközi közösség értékrendjével ellentétes döntés visszavonása, hanem hitvallás is amellett, hogy az igazságosság, az emberi méltóság és a nemzetközi együttműködés értékei Magyarország számára továbbra is iránytűként szolgálnak. A végrehajtásához szükséges intézkedésekről a külpolitikáért felelős miniszter gondoskodik.
A döntés azért is pikáns, mert ha újra Magyarországra látogatna Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, akkor elméletileg őrizetbe kellene vennie a magyar hatóságoknak, mert nemzetközi elfogatóparancs van ellene, háborús és emberiesség elleni bűncselekmények vádjával. Ugyanez igaz, Joáv Galant volt védelmi miniszterre is. A bíróság döntése szerint mindkét politikus büntetőjogilag felelős a Gázai övezetben elkövetett atrocitásokért, beleértve a polgári lakosság szándékos éheztetését is.
Az ügy pikantériája még, hogy tegnap új könyvét dedikálta a Moszad volt főigazgatója, Budapesten. Yossi Cohen a Libri Allee Könyvesboltban mutatta be A szabadság kardja – Izrael, a Moszad és a titkos háború című könyvét.
Cohen az izraeli hírszerzés egyik legismertebb alakja. 2016 és 2021 között vezette a Moszadot, vagyis Izrael külföldi hírszerző szolgálatát. Korábban Benjamin Netanjahu nemzetbiztonsági tanácsadója volt, majd Netanjahu nevezte ki a Moszad élére. Meg nem erősített hírek szerint korábban Moszad vezetőként próbálta rávenni a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyészeit, hogy ejtsék a Gázai övezetben történt attrocitásokkal kapcsolatos vizsgálatot, de ezt nem sikerült elérnie.
Pluszban nyitottak az amerikai értékpapírpiacok pénteken. 
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
