Tavaly május óta 97 légicsapás következett be a Gázai övezetben egy olyan zónán belül, ahova az izraeli hadsereg (IDF) korábban „a biztonságuk érdekében” küldte a palesztinokat, állapította meg a BBC Verify elemzése.
Az úgynevezett humanitárius zónákat még 2023 októberében (a Hamász október 7-i terrortámadására válaszul indult izraeli hadműveletek során) hozta létre az izraeli hadsereg (IDF) „az ártatlan civilek védelme” érdekében. Tavaly májusban jelentősen kiterjesztette azt, belevéve Hán Júnisz és Deir al-Balah városát is.
Ez a terület nagyon sűrűn lakott: becslések szerint több mint egymillió ember (menekült) él itt. Sokan közülük sátrakban kénytelenek meghúzni magukat, és csak korlátozott hozzáférésük van a segélyekhez.
Fotó: MTI/AP/Abdel Karim Hana
A BBC Verify szerint tavaly május óta intenzívebbé váltak a humanitárius zónát ért támadások, és csak idén januárban 22 ilyen csapást jegyeztek fel.
Az elemzés összesen 97 légicsapást azonosított be a térképen, amelyekben több mint 550 ember vesztette életét helyi híradások szerint.
Az elemzés azt nem tudta megerősíteni, hogy mindegyik akciót az IDF hajtotta végre – az izraeli hadsereg összesen 28 támadást ismert el nyilvánosan. Azt közölte, hogy a Hamász-harcosait vette célba a humanitárius zónán belül, és azzal vádolta meg a palesztin iszlamista szervezetet, hogy élő pajzsként használja a civileket, és rakétatámadásokat indít a területről.
Gavin Kelleher, a Norvég Menekült Tanács gázai munkatársa szerint csaknem naponta vannak légicsapások a humanitárius zónán belül, amelyeket izraeli hajókról indítottak, vagy kis izraeli drónok hajtottak végre. Egy helyi lakos szintén arról beszélt, hogy napi rendszerességgel ki vannak téve bombázásoknak.
A BBC által idézett adatok szerint a Hamász terrortámadásában mintegy 1200, az izraeli hadműveletekben legkevesebb 46 600 ember vesztette életét eddig.
Orbán Viktor és Alekszandar Vucsics szerb köztársasági elnök telefonon egyeztettek szombaton – azt nem tudni, hogy a NIS felvásárlása is szóba került-e. 
