• David Cameron brit külügyminiszter évi 3 milliárd font segítséget ígért Kijev megsegítésére „ameddig szükséges”. A külügyminiszter bejelentette, hogy az Egyesült Királyság katonai felszerelést adományoz precíziós irányítású bombákból, légvédelmi rakétákból és 100 mobil légvédelmi csapat felszereléséből Oroszország drónjainak és rakétáinak lelövésére. A The Guardian azt írja, hogy ez az Egyesült Királyság legnagyobb támogatási ígérete Oroszország 2022-es teljes körű inváziója óta. Korábban, még januárban Rishi Sunak brit miniszterelnök 2,5 milliárd font katonai segélyt ígért Ukrajnának a 2024-2025 közötti időszakra. Az Egyesült Királyság arra is kötelezettséget vállalt, hogy a következő 10 évben további 10 milliárd font befektetéssel megduplázza hazai hadianyag-termelését. „Minden tőlünk telhetőt megtettünk felszerelések küldésére, kiürítettünk készleteinket” – mondta Cameron. „A felszerelések egy része már ma megérkezik Ukrajnába" -tette hozzá.
• A külügyminiszter szerint a Nagy-Britannia által Ukrajnának szállított fegyverek felhasználhatók Oroszországon belüli csapásokra. Cameron kijelentette: „Ukrajnának joga van Oroszországon belüli célpontokat támadnia, mivel Oroszország is így tesz Ukrajnában. Érthető, miért érzi úgy Ukrajna, hogy így is meg kell védenie magát.”

• A francia elnök Emmanuel Macron szerint a nyugati csapatok Ukrajnába küldésének kérdése „jogos” lenne, ha Oroszország áttörné az ukrán frontvonalat, és Kijev ezt kérné. Az Economistnak adott interjújában a francia elnök fenntartotta „stratégiai kétértelműségét”, és azt mondta: „Nem zárok ki semmit, mert olyan ellenséggel állunk szemben, aki nem zár ki semmit."

• Oroszország csütörtökön közölte, hogy elfoglalta Berdicsi falut, amely mintegy 12 kilométerre északnyugatra fekszik Avgyijivkától – egy héttel az ukrán erők kivonulása után. A hétvégén Ukrajna főparancsnoka, Olekszandr Szirszkij azt állította, hogy az ukrán csapatok visszavonultak Berdicsiből és két másik közeli faluból, hogy megvédjék „védőink életét és egészségét”.
• A Gazprom orosz energiavállalat csütörtökön közölte, hogy 2023-ban éves szinten rekordveszteséget szenvedett el, mivel a háborús szankciók miatt az európai piac gyakorlatilag elveszett gázexportja számára. Az állami tulajdonú cég 2023-ban 629 milliárd rubel (6,9 milliárd dollár) nettó veszteséget szenvedett el, szemben a 2022-es 1,23 milliárd rubel nettó nyereséggel.
• Három oroszországi régió kormányzója arról számolt be, hogy az ukrán dróntámadások megrongálták energetikai létesítményeiket. Az orjoli régió kormányzója, Andrej Klicskov elmondta, hogy az energiainfrastruktúra két településen is kárt szenvedett. A szmolenszki és kurszki kormányzók régiókban is egy-egy létesítmény megsérült.
• A Kreml visszautasította az Egyesült Államok azon állításait, amelyek szerint az orosz erők kloropikrin vegyi fegyvert használtak volna Ukrajna ellen. Moszkva bírálta az Egyesült Államok újabb szankcióit is – beleértve azokat a kínai és más országok szervezeteit sújtókat is, amelyeket a nyugati elemzők kapcsolatba hoztak Oroszország háborújával. Több kínai bank leállította orosz ügyfelek kiszolgálását, miután figyelmeztették őket, hogy nyugati szankciókkal sújthatják őket – jelentette az orosz és a nyugati média az elmúlt hónapokban.
• A kínai kormány közölte, hogy megteszi a „szükséges intézkedéseket” a „normális” kereskedelmi kapcsolatok elleni, általa „illegális és egyoldalú szankcióknak” nevezett akciók ellen. Az amerikai csomag közel 300 céget céloz meg Oroszországban, Kínában és más országokban. Kína soha nem ítélte el Oroszország Ukrajna elleni támadását, és azzal vádolják, hogy közvetetten támogatja a háborút.
• A NATO elítélte az orosz „rosszindulatú tevékenységek” fokozódó kampányát a tagállamai területén, beleértve a dezinformációt, a szabotázst, az erőszakot és a kibertámadásokat. Csehországban, Észtországban, Németországban, Lettországban, Litvániában, Lengyelországban és Nagy-Britanniában a hatóságok a közelmúltban nyomozást indítottak és vádat emeltek több „ellenséges állami tevékenységgel” kapcsolatban. Londonban egy 20 éves brit férfit vádolnak egy ukrán célpont elleni gyújtogatási terv kidolgozásával, míg a cseh hatóságok márciusban bejelentették, hogy felszámoltak egy Moszkva által finanszírozott hálózatot, amely orosz propagandát és befolyást terjesztett, többek között az Európai Parlamentben is.
• Az orosz elnök Vlagyimir Putyin úgy látja, hogy a hazai és nemzetközi fejlemények az ő javára alakulnak, és nem valószínű, hogy a háború hamarosan véget ér - mondta Avril Haines, az amerikai nemzeti hírszerzés igazgatója a szenátus fegyveres testületek bizottságában. „Putyin Ukrajna elleni egyre agresszívabb taktikái, mint például az ukrán villamosenergia-infrastruktúra elleni csapások, azt a célt szolgálták, hogy meggyőzzék Ukrajnát arról, hogy a harcok folytatása csak növeli az Ukrajnát ért károkat, és nincs elfogadható út a győzelemhez.”
• Oroszország arra kéri partnereit a „globális többség" országaiból, hogy tartózkodjanak a svájci Ukrajna-konferencián való részvételtől, és ne keveredjenek bele Kijev újabb oroszellenes provokációiba - írta Marija Zaharov orosz külügyi szóvivő a moszkvai diplomáciai tárca honlapján csütörtökön megjelent állásfoglalásában. „A globális többség országaiban lévő partnereinket is arra kérjük, hogy tanúsítsanak éberséget és tartózkodjanak az ilyen fórumokon való részvételtől, hogy ne hagyják magukat behúzni Kijev és a Nyugat újabb oroszellenes provokációiba, amelyeknek nem a béke, hanem az Oroszországgal való folyamatos konfrontáció a célja" - hangsúlyozta Zaharova. Korábban a svájci külügyminisztérium közölte, hogy Bern több mint 160 küldöttséget hívott meg, köztük a G7, a G20 és a BRICS-országok delegációit az Ukrajnáról szóló konferenciára, amelyet június 15-16-án tartanak Bürgenstockban. Az ország hatóságai szerint Oroszország „jelenleg" nincs a meghívottak között.
• A berni orosz nagykövetség közleményt adott ki, amely szerint Moszkva tudomásul vette Svájc döntését, hogy nem hívja meg Oroszországot a júniusi ukrajnai békekonferenciára. „Álláspontunk változatlan: nincs értelme a békefolyamat elindításáról beszélni Oroszország részvétele nélkül. Az úgynevezett +békekonferencia+ megtartása valójában nem más, mint a hírhedt kijevi +békeformula+ keresztülvitele, amely Oroszországnak szóló ultimátumok sorozata. Az ultimátumok nyelvezete számunkra elfogadhatatlan" - közölte az orosz diplomáciai képviselet.

(The Guardian, MTI)