Az UNICEF csütörtökön közölte, hogy Gázában tízből kilenc gyermek nem tud elegendő táplálékot enni az egészséges növekedés és fejlődés biztosításához - számol be róla a Reuters.
Fotó: Unicef
„A Gázai övezetben a hónapok óta tartó ellenségeskedés és a humanitárius segítségnyújtás korlátozása miatt összeomlott az élelmiszer- és egészségügyi rendszer, ami katasztrofális következményekkel járt a gyerekekre és családjaikra nézve" - állítja az UNICEF.
A közlemény szerint a 2023 decembere és 2024 áprilisa között gyűjtött öt adatsor kimutatta, hogy a tavaly október óta az izraeli offenzíva által sújtott Gázai övezetben 10 gyermek közül 9 súlyos élelmiszerszegénységben szenved, ami azt jelenti, hogy napi kettő, vagy kevesebb élelmiszerfajtát tudnak fogyasztani.
„Ez azt bizonyítja, hogy a konfliktus és a korlátozások szörnyű hatással vannak a családok azon képességére, hogy kielégítsék a gyermekek élelmezési szükségleteit – és egyre inkább kiteszik a gyermekeket az életveszélyes alultápláltság kockázatának" – mondta az UNICEF.
Izrael azt állítja, hogy nem szab határt a gázai civilek humanitárius ellátásának, és az Egyesült Nemzetek Szervezetét hibáztatja a lassú szállításokért, azt állítva, hogy műveletei nem eléggé hatékonyak.
Ám mivel Gázában éhínség körzetek alakultak ki, és néhány gyerek meghalt az alultápláltság és a kiszáradás miatt, még Izrael legmegbízhatóbb szövetségesei is fokozott nyomást gyakoroltak rá, hogy tegyenek többet az élelmiszerek bejuttatásáért.
Az egészséges fejlődéshez szükséges minimális étrendi diverzitás elérése érdekében a gyermekeknek az UNICEF és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által használt diétás diverzitás pontszáma által meghatározott nyolc élelmiszercsoport közül legalább ötből kell fogyasztaniuk. Ide tartozik többek között az anyatej, a tojás, a tejtermékek, valamint a hús, a baromfi és a hal.
Az UNICEF szerint világszerte a gyermekek 27 százaléka él súlyos gyermekkori élelmiszerszegénységben, ami 181 millió 5 év alatti gyermeket jelent.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
