Fölényesen, közel 600 ezer szavazat különbséggel győzőtt az Egyetemista Lista a szerbiai parlamenti választáson. Az új alakulat a szavazatok 53 százalékát szerezte meg, ezzel szemben az Aleksandar Vučić vezette Egyesült Szerbia listájára a választók kevesebb mint 40 százaléka voksolt. A pontos eredményt a külföldön élő szerbek szavazatainak összeszámolása után hozza nyilvánosságra a Szerb Választási Hivatal.
Az Egyetemista Lista egyelőre csak papíron párt: működésében inkább egy alulról szerveződő korrupcióellenes mozgalom, amely az Egyesült Szerbia mellett a parlamentből kiesett „óellenzéki” pártoktól is elhatárolódik. Képviselőjelöltjeikn között szerepel egyetemi rektor, professzor, ügyvéd, építész, geológus, mérnök, a Szerb Nemzeti Bank korábbi kormányzója, színész, zenész, zöld aktivista és korábbi sportolók is. A lista élén Ilija Srdanović kardiológus, az Újvidéki Orvostudományi Kar professzora áll: bár a párt még nem állított miniszterelnök-jelöltet,
Juhász József történész-politológus a Privátbankárnak arról beszélt, minden bizonnyal Srdanović kaphatja meg ezt a lehetőséget.
Az új parlament felállítására 30 nap, a kormányalakításra pedig 90 nap áll rendelkezésre az eredményhirdetést követően, de Juhász szerint mindez nem fog addig elhúzódni. „Nincsenek éles belső megosztottságról szóló hírek, valószínűleg gyorsan megalakul az új kormány” – mondta a politológus.
A 250 fős szerb törvényhozásba 141 képviselőt küldhet az Egyetemista Lista, szemben az Egyesült Szerbia 103 képviselőjével.
A szerbiai választásokon ritkán fordul elő, hogy a győztes megszerzi a szavazatok abszolút többségét: ez utoljára 2020-ban az előre megalakult Aleksandar Vučić-féle koalíciónak sikerült, előtte pedig 2000-ben a Zoran Đinđić vezette Szerbia Demokratikus Ellenzékének. A vasárnapi, 69 százalékos részvételi arányhoz hasonlóra pedig utoljára az egykori Jugoszláviában, 1992-ben volt példa.
Fotó: MTI / AP / Petr David Josek
Baráti viszony alacsonyabb hőfokon
A kormányváltással egy tizennégy éve fennálló rendszer dől le Szerbiában, amelynek erős befolyása volt az állami intézmények és a média működésére.
„Ez mindenképpen egy új politikai korszak kezdete, mert az Egyetemista Listán nincsenek az előző időszakokban politikai tisztséget betöltő képviselők. A szerbek népszavazásként fogták fel ezt a választást: Aleksandar Vučićra, vagy ellene szavaztak” – mondta Németh Ferenc külpolitikai szakértő a Klasszis Média együttműködő partnerének, a Trend FM-nek. Ő Juhásszal szemben úgy látja, a kormányalakítás viszonylag hosszú időt vehet igénybe.
Az Egyetemista Lista a választás előtt mindössze 40 nappal mutatta be programját. Az előző politikai hatalom elszámoltatása és a vagyonvisszaszerzés mellett egy független vizsgálóbizottságot állítanának fel a korrupció monitorozására.
Felszabadítanák a szervezett bűnözői csoportok nyomása alól a Belügyminisztériumot és a titkosszolgálatokat,
a közmédiát függetlenné tennék a Vučić-korszak embereitől, a közoktatásban a kritikus gondolkodás erősítésére törekednének és ingyenessé tennék a tankönyveket. A fiataloknak, illetve az oktatásban és az egészségügyben dolgozóknak megfizethető lakhatást ígértek, és magas hozzáadott értékű munkahelyeket teremtenének a szerbiai vállalkozók, startupperek támogatásával.
A mozgalom rövid kampánya során inkább a belpolitikai eseményekre összpontosított, külpolitikai kérdésekben óvatosan fogalmaztak a szerb társadalom mély megosztottsága miatt. Németh arról beszélt, hogy a szerbek 45-50 százaléka szeretné országuk csatlakozását az Európai Unióhoz, a többiek inkább Oroszországgal fűznék szorosabbra a viszonyt.
Abban szinte minden választó és politikai erő egyetért, hogy Koszovót Szerbia részének tekintik. „Lehet, hogy a szerb fél egy kicsit konstruktívabb lesz a fennálló problémák kezelésében, de kizárt, hogy az Egyetemista Lista elismerje Koszovó függetlenségét” – mondta Németh.
Juhász szerint Magyarország és Szerbia kapcsolata lazulni fog az Orbán-Vučić-korszakhoz képest, de ez nem jelent romlást. „Mindkét kormányzat pozitív egymás iránt, Magyar Péter már gratulált is a győzteseknek. Az Egyetemista Listát kevésbé intenzíven foglalkoztatja a külpolitika, de korrekt, tisztességes, baráti kapcsolatra fognak törekedni.
Más alapokra helyezve, mint Orbán és Vučić idején, alacsonyabb hőfokon, de konstruktívan folytatódhat a viszony”
– mondta lapunknak a politológus.
Több magyar kerül be az új listáról a parlamentbe, mint a VMSZ-ből
1991-ben még 344 ezer magyar élt a mai Szerbia területén, a legutóbbi, 2022-es népszámlálás idejére 185 ezer alá esett a számuk – ez nagyjából Nógrád megye népességének felel meg. A Vajdaság népességének 1991-ben még az egyhatodát tették ki a magyarok, 2022-ben már alig több mint egytizedét.
Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyarok Szövetségének (VMSZ) elnöke a választás után csalódottan nyilatkozott közösségi oldalán: jobb eredményre, kettőnél több mandátumra számított. A VMSZ mindösze alig 35 ezer szavazatot kapott, pedig a legutóbbi, 2023-as parlamenti választáson még 65 ezren szavaztak a pártra.
Juhász úgy látja, a vajdasági magyarok politikai súlya drasztikusan csökkent: még sosem szavaztak ennyire kevesen a VMSZ-re. A politológus a párt leértékelődése után könnyen elképzelhetőnek tartja, hogy eloldalognak Vučić támogatásától és az elmúlt másfél évtized politikájától. A szövetségnek ráadásul teljesen elölről kell kezdenie a kapcsolatépítést a magyar után az új szerb kormánnyal is.
„A vajdasági magyarok túlnyomó többsége pozitívan várja ezt a változást. Nem hallottam arról, hogy a VMSZ korábbi, Orbánnal és Vučićcsal ápolt jó kapcsolata miatt bosszúvágy lenne az Egyetemista Lista tagjaiban. Ha a korrupció felszámolása, a médiaszabadság helyreállítása, az oktatás és az egészségügy fejlesztése és a lakhatási válság enyhítése megvalósul, az a vajdasági magyarok számára is érezhető lesz” – mondta Juhász.
Fotó: MTI / EPA / Andrej Cukic
Az Egyetemista Listán három vajdasági magyar jelölt is helyet kapott, akiknek a következő parlamentben is szinte biztos a helye: Beszédes Nagy Andrea matematikatanár (a 49. helyen), dr. Krizmanics Imre, a Belgrádi Egyetem biológus professzora (61.) és Lázár Tibor képzőművész, pedagógus (72.).
A legjobban keresőknek már elege volt Vučićból
Az új mozgalom Belgrád mind a 17 kerületében nyert, a szerb fővárosban az Egyetemista Lista közel kétszerannyi szavazatot szerzett, mint Vučić pártja. A legnagyobb arányban azokban a belgrádi kerületekben akartak változást, ahol az átlagkereset még a fővárosit – és az ország többi településére jellemzőt – is meghaladja.
A belgrádi Óvárosban közel 187 ezer dinár (jelenlegi árfolyamon 584 500 forint) az átlagfizetés, itt a szavazatok arányának különbsége 73-21 volt; a déli, szomszédos Vračar számai sem különböznek sokkal. A többi, magas jövedelműek lakta belgrádi kerületben az Egyetemista Lista támogatottsága jellemzően 66-69 százalékos, az Egyesült Szerbiáé 26-29 százalékos volt.
A legfrissebb, augusztusi adatok szerint a nettó mediánkereset Szerbiában 93 325 dinár (jelenlegi árfolyamon 291 750 forint), a magyarországi érték alig több mint kétharmada.
