A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn az európai uniós külügyi tanács ülését követő sajtótájékoztatóján közölte:
egyedüliként megvétózta, hogy az Európai Békekeretből körülbelül 6,5 milliárd eurót fizessenek ki azon tagállamok számára, amelyek korábban fegyvereket küldtek Ukrajna számára. Ebből hazánkra mintegy 77 millió eurónyi költség jutna.
„Magyarország eddig sem szállított fegyvereket, és nem járult hozzá semmilyen fegyverszállításhoz, és a mai napon sem járultam hozzá ahhoz egyedüliként, hogy az Európai Békekeretből 6,5 milliárd eurót fizessenek ki azoknak, akik korábban fegyvereket szállítottak Ukrajnába” – fogalmazott.
„Jeleztem ugyanakkor, hogy ha ezt a másik huszonhat tagállam önkéntesen szeretné megtenni, akkor Magyarország ennek nem áll az útjába. Azonban egyelőre, valamilyen oknál fogva csak képmutatás van a dolog mögött” – mondta.
Fotó: Facebook/Szijjártó Péter
„Magyarország kötelező alapon ehhez a lépéshez semmilyen módon nem kíván asszisztálni. Ugyanígy nem fogunk asszisztálni ahhoz sem, hogy az Európai Unió kiképzési missziója keretében Kijevbe költöztessenek egy koordinációs egységet, és azt sem fogjuk támogatni, hogy európai uniós tanácsadókat telepítsünk Kijevbe az ukrán biztonsági szektor reformjának koordinálására” – tette hozzá.
„Generálisan látjuk rendkívül veszélyesnek és az eszkaláció szempontjából rendkívül kockázatosnak azt, hogyha bármilyen oknál fogva – legyen az kiképzés, koordináció, reformtanácsadás – európai uniós keretben helyezünk ki Kijevbe embereket” – mutatott rá.
Szijjártó Péter kitért arra is, hogy elfogadásra került az Oroszországgal szembeni tizenötödik szankciós csomag, amin meghosszabbította annak a jogi lehetőségét, hogy a Mol exportálni tudja az orosz eredetű kőolajból származó termékeket.
„Ez nekünk fontos volt, és mivel az őrült ötleteket sikerült kigyomlálni ebből a szankciós csomagból, ezért végül is ezt nem vétóztuk meg” – jelentette ki.
„Mik voltak ezek az őrült ötletek? Például Kirill pátriárkát rá akarták tenni erre a szankciós listára. Én azt gondolom, hogy egyházi vezetők, egyházi személyek szankciós listázása mindenképpen kerülendő, mert hogyha az egyházi vonalon nem tudunk beszélni egymással, akkor a béke utolsó reménye is elveszik” – közölte.
„Szankció alá akarták tenni Oroszország ENSZ-nagykövetét, ami azért furcsa, mert az ENSZ az az utolsó mentsvár, ahol a politikai konzultációkat meg lehet tartani (…) Tehát nyilvánvalóan ezzel egy újabb békéhez vezető végső utat vágtak volna el” – folytatta.
„Megvétóztuk, illetve jeleztük, hogy semmiképpen nem fogjuk támogatni az Orosz Olimpiai Bizottság szankcionálását. A sport és a politika, főleg a sport és a geopolitika összekeverése elfogadhatatlan. És egyébként két első osztályú orosz futballcsapat szankciós listára helyezésével is szembe mentünk, mert azért azt gondoljuk, hogy az őrültségnek vannak különböző határai” – fűzte hozzá.
A miniszter szerint teljesen új realitás jött létre az ukrajnai háborúban, egyrészt a béke pártján álló Donald Trump amerikai elnökválasztási győzelme, másrészt az orosz haderő harctéri sikerei miatt, ami szavai szerint nem „putyinista propaganda”, hiszen erről maga az ukrán kollégája beszélt az ülésen.
Sérelmezte, hogy ezt a minőségileg új helyzetet Brüsszelben csaknem teljesen figyelmen kívül hagyják, az EU-tagországok túlnyomó többsége továbbra is az eddigi kudarcos „háborúpárti stratégiát” erőlteti.
Hozzátette: „Senki nem támogatta ma a tanács ülésén az emberéleteket mentő fegyverszünetet, senki nem szólt mellette. Sőt, nemcsak nem szóltak támogatólag a tűzszünet mellett, sokan még ellene is érveltek, és hallhattunk egészen durva javaslatokat is” – mondta.
Erre példaként hozta fel lengyel kollégája felvetését, amely szerint az EU területén élő, hadköteles korú ukrán férfiak számára nem kellene szociális támogatást nyújtani, áll a külügyi tárca közleményében.
Eközben kapott egy rossz hírt a magyar kormány Brüsszelből: az Európai Bizottság hétfői határozata szerint ugyanis nem kezeli megfelelően a közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriumaiban felmerülő összeférhetetlenségi kockázatokat a róluk szóló törvény módosítása. Ezért az alapítványokra és az általuk fenntartott szervezetekre vonatkozó intézkedek hatályban maradnak.
A kormány az Oroszország elleni 15. szankciós csomagot ugyanakkor nem vétózta meg. 
