A bizottság leszögezi, hogy a figyelmeztetés még önmagában nem jelenti azt, hogy a vizsgálat lezárult, és a bankok kartellezése bizonyított volna.
Összejátszhattak
A közlemény ismerteti, hogy ezeket a származékos ügyleteket a pénzügyi intézmények szerte a világon arra használják, hogy kivédjék a kamatingadozásokat, így jelentős szerepet játszanak a világgazdaságban, az árukat pedig az irányadó bankközi kamat, az euró esetében az EURIBOR határozza meg.
A bizottság azt gyanítja, hogy a Crédit Agricole, a HSBC és a JPMorgan összejátszhatott, hogy a maguk számára kedvezően befolyásolják ezeknek a származékos ügyleteknek az árát.
Mekkora lehet a bírság?
A brüsszeli testület emlékeztet: 2011-ben rajtaütésszerű vizsgálatokat végzett több pénzintézetnél, később pedig ugyanezen a téren négy bankra szabott ki összesen 1,04 milliárd euró büntetést, amelyet később 10 százalékkal csökkentett, miután a bankok beismerték, hogy kartelleztek, és megegyeztek az Európai Bizottsággal.
A figyelmeztetés elküldését követően az érintett vállalatok betekinthetnek a vizsgálat irataiba, írásban válaszolhatnak vagy akár személyes meghallgatást is kérhetnek, hogy megvédjék magukat. Ha ez megtörtént, a vizsgálat lezajlott, és a kartellezés bizonyítást nyer, a bizottság az érintett vállalatok éves forgalmának legfeljebb 10 százalékát kitevő bírságot állapíthat meg.
Azt követően, hogy sikerült megállapodni Brüsszellel 16,4 milliárd eurós uniós forrás felszabadításáról, az S&P megerősítette a magyar államadós-osztályzatot.

A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú



