|
| Becsődölt olasz bank, a Monte dei Paschi székháza Sienában. Fotó: EPA / Mattia Sedda |
Az Európai Unió bankjainak van egy 1170 milliárd dolláros, azaz 944 milliárd eurós problémájuk a rossz hiteleikkel – írja a Bloomberg szerdai vezércikke. Ez csökkenti a hitelezési lehetőségeiket és ezzel a nyereségüket is. Az európai hatóságok azt szorgalmazzák, hogy ezeket a rossz követeléseket írják le vagy adják el, de ennek módja vitatott. Ez a befektetők számára csalódás.
A hírügynökség ábrákkal magyarázza el a helyzetet, az első térkép, és országonként mutatja, a hitelek hány százaléka rossz hitel. A térképen Nagy-Britannia, Finnország és Svédország vannak a legjobb helyzetben két százalék alatti aránnyal. A legrosszabb Görögország és Ciprus, sötétvörös színnel, itt 25-50 százalék közötti a rossz hitelek aránya.
De Magyarország is világosabb pirossal van a térképen, ez a satírozás tíz és 25 százalék közötti arányt jelez. Valószínűleg azonban e sávnak erősen az alsó részén lehetünk, az MNB adatai legalábbis ezt jelzik. (Lásd a keretes idézetet.)
Olaszországgal lennénk egy csoportban?
E két határ egyébként is eléggé távol van egymástól, és sokféle állam van ebben a kategóriában. Így rajtunk kívül a különösen problémásnak tartott Olaszország, a válság sújtotta Portugália és Írország, de az egész stabil Csehország, valamint Szlovénia, Románia és Bulgária is.
Összegszerűen az olasz bankrendszer az igazán nagy fenyegetés, itt 224 milliárd euró a rossz hitel. Ez után Franciaország, Spanyolország és Görögország következik egyenként 110-140 milliárddal.
Már lement a negyede
Az EU egyébként, ha nem is eleget, sokat tett már a rossz hitelek csökkentéséért. A 2014-es év végén a most 944 milliárd eurós állomány még 1223 milliárd körül volt – olvasható le a Bloomberg ábrájáról.
A kamatemelés, az állampapír-hozamok emelkedése alapvetően jó a bankoknak, növeli a befektetési lehetőségeiket, a kamatmarzsukat. Így a nulla kamatok korszakának befejeződése, a kötvényhozamok mostanában tapasztalható emelkedése is kedvező lehet.
Emelkedtek a bankrészvények
Nagy kérdés azonban, mi lenne akkor, ha a jelenlegi kedvező gazdasági növekedés megállna, és újabb recesszió kezdődne. Az amúgy is sok rossz hitelt görgető bankok ezt hogyan bírnák ki.
A piac azért alapvetően optimista. A Stoxx 600 Banks (NR) európai bankrészvény-index 2016 nyári (a Brexit-szavazás után nem sokkal elért), 280 pont körüli értékéről mára – az utóbbi két hét visszaesései ellenére is – 431 pontra emelkedett, ami plusz 54 százalék.
|
Eközben Magyarországon Az MNB második negyedév végi jelentése szerint “a hitelek hitelkockázati megítélése tovább javult, a nemteljesítő hitelek aránya a nem pénzügyi vállalati szektorban 10,0%-ról 8,8%-ra, a háztartási szektorban 14,9%-ról 12,9%-ra csökkent. A teljes bruttó hitelállományon belül a 90 napon túl késedelmes hitelek aránya az I. negyedév végi 5,4%-ról 4,5%-ra mérséklődött. 2017. I. félévben a hitelintézetek összesen 393,4 milliárd Ft adózás előtti nyereséget értek el. Az átlagos teljes tőkemegfelelési mutató 2017. II. negyedévben érdemben nem változott, 21,4% volt június végén.” |
Meghosszabbítják a 90 napos felfüggesztést, erről állapodtak meg a stockholmi tárgyalásokon. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
