Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
A tőzsdei részvénykibocsátás halott. Erre a kijelentésre Steven Davidoff Solomon, a kaliforniai Berkeley Egyetem professzora ragadtatta magát, miután megvizsgálta, milyen eséllyel tudnak kisebb cégek tőzsdén keresztül tőkéhez jutni. Tény, hogy a nemrég napvilágot látott elmúlt évi összesített adatok alapján 2016-ban globálisan már csak harmadannyi tőkét vontak be a tőzsdére lépő cégek, mint 2010-ben, köszönhetően elsősorban annak, hogy a kisebb cégek gyakorlatilag teljesen eltűntek. Paradox módon a tőzsdei finanszírozási modell háttérbe szorulását éppen az okozta, ami az elmúlt évtizedekben a legjobb dolog volt a tőzsdéknek: a technológiai fejlődés.

Tóth Attila tőkepiaci szakértő cikke.

Arról, hogy miért volt jó a technológia forradalom a tőzsdék számára, már sok szó esett (lásd: soha nem látott magas forgalom és jövedelmezőség, olcsó kereskedés stb.). Na de miért volt rossz? Egyrészt a kis- és közepes kapitalizációjú részvények piacát kiszolgáló ökoszisztéma vesztét okozta, és ha ez nem volna elég, még a vállalatok optimális növekedési stratégiáit is alapjaiban átalakította. És egyre inkább úgy tűnik, hogy ez utóbbi jelenti a nagyobb gondot a tőzsdéknek.

Gordon E. Moore 1965-ben fogalmazta meg az informatikai iparág máig egyik leghíresebb mondását, az ún. Moore-törvényt: az integrált áramkörök összetettsége kb. egy-másfél évente megduplázódik. Azt azonban már jóval kevesebben tudják, hogy 3 évvel később Moore egy céget is alapított két társával, hogy szaktudását pénzre válthassa. A cég eleinte nem muzsikált túl jól. Az első termékük befuccsolt, üzemi eredményük negatív volt, de ennek ellenére a cég 1971-ben sikeres nyilvános részvénykibocsátást hajtott végre 8 millió dollár értékben és a NASDAQ piacára lépett. A cég neve eredetileg „Moore Noyce” lett volna, de így nem hangzott olyan trendin, mint az Integrated Electronics, amit ma csak úgy ismerünk: Intel. A cégóriás, amely ma már több mint 100 ezer embert foglalkoztat és éves árbevétele kiadja közel a fél magyar GDP-t.

Valószínűleg nem vagyok egyedül, aki egyfajta romantikus nosztalgiával gondol az ehhez hasonló tőzsdei sikertörténetekre, és szeretné, ha a magyar tőkepiac is mihamarabb ontaná az ilyeneket. Sajnos azonban egyre több jel mutat arra, délibábot kergetünk. Az a modell, amelyben egy vállalat életében a tőzsdei kibocsátás volt a csúcsok csúcsa, meginogni látszik.

Érdekes módon az elmúlt években az újonnan tőzsdére lépő cégek nyilvános részvénykibocsátásai (ez az ún. IPO, azaz Initial Public Offering) százalékosan legjobban az amerikai kontinensen, a tőzsdei kereskedés globális központjában estek vissza. Még nagyobb a kontraszt, ha megnézzük, hogy eközben az üzleti angyalok, magvető és kockázati tőketársaságok valamint az egyre népszerűbb crowdfunding platformok aktivitása együttesen éppen az elmúlt 4 évben emelkedett két és félszeresére. Amerikában az elmúlt évben ez a típusú finanszírozás 75 milliárd dollárt mozgatott, több mint háromszor annyit, mint az IPO piac.1

Tóth Attila tőkepiaci szakértő

Ez annak fényében sokkoló, hogy 2012-ben éppen az Egyesült Államokban lépett hatályba a JOBS Act (Jumpstart Our Business Startups Act), aminek egyik elsődleges célja nem titkoltan a cégek tőzsdei forrásbevonásának megkönnyítése volt. Ezért pl. lényegesen egyszerűsítették a kisebb cégeket érintő és sokat szidott közzétételi és adminisztrációs terheket. Sokan látták ugyanis a megoldást a kisebb cégek tőzsdei terheinek csökkentésében és speciális kkv-platformok, „Venture Ecxhange”, vagy ahogy Európában nevezik, SME Growth Market-ok létrehozásában. Ezekre a piacokra a cégek lényegesen egyszerűbben és olcsóbban léphetnének be, illetve a forgalombantartás sem lenne olyan megterhelő, így vonzó lehet a kkv-k számára.

A Venture Exchange korántsem új gondolat, hiszen létezik már ilyen több is a világban. Az egyik legsikeresebbnek számít a kanadai TSX Venture Exchange (a torontói TMX Group leánya), amire még az USA-ban is bezzeg piacként tekintettek. Igen, múlt időben, ugyanis a platform régi fénye mára megkopott és néhány éve már Kanadában is kongatják a vészharangokat. Látszólag ugyan minden rendben van, hiszen a tőzsdén ma is több mint 2000 céget listáznak, de ezek minősége és teljesítménye egyre több befektetőt riaszt el. A tőzsde kapitalizációja már csupán 30 százaléka a 2001-es szintnek és a TSX Composite index a 2007-es csúcshoz képest 80 százalékot veszített értékéből2. Úgy tűnik, hogy a kibocsátók adminisztratív terheinek csökkentése önmagában kevés, ami tanulságként szolgálhat Európa számára is, hiszen az óceánnak ezen a felén is elsősorban a kibocsátók egyre növekvő terheit okolják a tőzsdei tőkebevonás népszerűségének csökkenésével.

A TSX vesszőfutása sokkal inkább ugyanarra vezethető vissza, mint ami az amerikai piacot is felemésztette: az új kereskedési technológiák megjelenésére. Az elektronikus kereskedésre és a nyilvános ajánlati könyves kereskedésre való átállással együtt megszűnt a klasszikus árjegyző-vezérelt piac, megölve a kereskedő cégek üzleti modelljét, amivel a kis cégek piacát fenntartották. (Ez persze egyszerűsítés, mert ezért nem önmagában az új technológiák megjelenése a felelős, hanem az ezekre adott nem eléggé körültekintő szabályozói reakciók.) Miután az árjegyzők és az elemzők kihátráltak a kis kapitalizációjú papírok mögül, a piac kiszáradt. Az eltűnő likviditás pedig elkedvetlenítette a befektetőket, ami egy ördögi kört alkotva a potenciális kibocsátókat üldözte el. Egy amerikai startupok körében végzett felmérés szerint a cégek közel fele már egyáltalán nem tervezi, hogy valaha is nyilvánossá válik és tőzsdére megy3. Ráadásul aki tőzsdére megy, az is jóval később, mint régen: manapság átlag több mint 8 évvel az alapítás után válik nyilvánossá egy cég, míg korábban ez 5 év körül mozgott.4 Egyértelmű, hogy már messze nem olyan kívánatos hely a tőzsde a vállalatoknak, mint volt az pár évtizeddel korábban. Miért nem? Itt jön képbe a technológiai fejlődés másik közvetett hatása.

Az elmúlt két évtizedben olyannyira felgyorsult a fejlődés az élet minden területén, hogy az újításokkal fellépő feltörekvő vállalatoknak egész egyszerűen nincs ideje arra, hogy a régi jól bevált recept szerint organikusan fejlődve fölözzék le a piacot. Kulcskérdéssé vált a sebesség. A lépésről lépésre történő piaci részesedés szerzés helyett azonnal a lehető legnagyobb részt kell kihasítani globálisan. Aki lassú, azt kockáztatja, hogy terméke még azelőtt elavul, hogy kiteljesedhetne. A profitabilitás helyett az árbevétel és a piaci részesedés számít mindenek felett. Ebben az új versenyben pedig nélkülözhetetlen fegyver az ún. választék-gazdaságosság (economy of scope) – a globális marketinggépezet, értékesítési- és gyártókapacitás adta előnyök összessége, amivel viszont csak nagy, globális cégek rendelkeznek igazán. Ezért racionálisabb megoldásnak tűnik sok növekedési fázisban lévő cég számára, ha nagy stratégiai befektetővel fog össze a tőzsdei pénzügyi befektetők helyett, mert így olyan erőforrásokhoz jut hozzá nagyon gyorsan, amelyeket egyedül csak hosszú idő alatt tudna felépíteni. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy az Apple, Google és hozzájuk hasonló mamutok mekkora likviditáson csücsülnek, és milyen aktívak a vállalatfelvásárlási piacon, akkor nem meglepő, hogy miért találnak a legjobb cégek egyre nehezebben érveket a tőzsdei listázás mellett.

Mit tehetnek ilyen helyzetben a tőzsdék? Igazából az egész történet csak ismételten bizonyította azt a régi Wall Street-i mondást, miszerint a tőzsdei részvényeket nem megveszik a befektetők, hanem eladják nekik azokat. Így látszólag egyszerű a válasz: újra fel kell építeni azt a rendszert, amely egykor kiszolgálta a kisebb tőzsdei cégeket. Kell egy csapat: árjegyzők, elemzők és kereskedők, akik aktívan értékesítik ezeket a papírokat. Ha újra működik a rendszer, a likviditás biztosított a befektetők figyelme ismét ide irányítható és akkor a potenciális részvénykibocsátók újra megtalálhatják számításukat a tőzsdén. Kérdés persze, hogy újra fel lehet-e építeni a brókercégek üzleti modelljét. Ez még csak-csak elképzelhető némi kreativitással, de szegény embert az ág is húzza, ami jelen esetben a szabályozási környezet. A jelenkori befektetővédelmi szabályok ugyanis lényegében ellehetetlenítik, hogy befektetők széles körének aktívan lehessen részvényeket árulni. Így nemcsak a matek nem jön ki, hanem a kockázatok is túlzottan magasak a befektetési szolgáltatók számára.

A másik lehetőség ezzel párhuzamosan a jelenlegi tendenciák kihasználása. Hiába akar egyre kevesebb cég tőzsdére lépni, de ettől még a cégekbe pénzt tevő befektetők (angyal befektetők, kockázati tőke stb.), illetve az egyre népszerűbb munkavállalói részvényprogramok részéről továbbra is megmarad az igény a likviditásra, a kiszállásra. Márpedig, ha hosszabb távon zárt marad a vállalat, akkor az exit lehetősége is korlátozott. Ezt akarja meglovagolni pl. a Nasdaq Private Market, a Nasdaq leányvállalata, amely zárt részvénytársaságok részvényesei számára nyújt kereskedési lehetőséget, mégpedig sikerrel, hiszen 2015-ben már 40 ilyen „programot” bonyolított le ráadásul nem is kicsi, hanem átlagosan 1,8 milliárd dollár tőkeértékű cégek számára.5

Mindezek mellett persze a világ tőzsdéi, legalábbis a nagyobbak egyáltalán nem állnak rosszul, így megtehetik, hogy nem csinálnak semmit, és inkább a nagy kapitalizációjú papírokra fókuszálnak, hiszen ezek piaca soha nem volt olyan jövedelmező, mint manapság. Sajnos nekünk magyaroknak és a hozzánk hasonló kis tőkepiacoknak ez nem járható út, hiszen sem most, sem a jövőben nem fog számottevő mennyiségű bluechip-papír a rendelkezésünkre állni, ezért muszáj a kisebbek kegyeit keresni. Ellenkező esetben valóban úgy járunk, mint Tuco a klasszikus Sergio Leone westernben, és csak sodródunk az eseményeket irányító többi főszereplő döntései mentén.


1 The Global Funding Report 2016, Funderbeam

2 Peter Koven: Can the once-mighty TSX Venture Exchange be saved? – 2014. december 27.

3 2016 SXSW Startup Survey, Nasdaq Private Market

4 National Venture Capital Association Yearbooks

5 Nasdaq Private Market

Részvényárfolyamok

részvény ár min max változás vételi ajánlat eladási ajánlat forgalom dátum idő
OTP 13980 13950 14220 -1,06% 0 0 2 145 890 025 Ft 2021-05-12 17:09:14
MOL 2200 2194 2228 -0,36% 0 0 2 254 224 356 Ft 2021-05-12 17:08:08
MTELEKOM 411 411 418 -1,67% 0 0 168 285 409 Ft 2021-05-12 17:05:27
RICHTER 8400 8340 8415 +0,72% 0 0 1 348 714 105 Ft 2021-05-12 17:12:06
OPUS 242 242 246 +0,41% 0 0 16 957 865 Ft 2021-05-12 17:11:55
A fentiek 15 perccel késleltetett adatok, melyeket a Portfolio TeleTrader Kft., a Budapesti Értéktőzsde hivatalos adatszolgáltatója biztosít számunkra.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz januárban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Részvény / Deviza / Áru Jó nap van a Richter mögött
MTI | 2021. május 12. 18:01
A vezető részvények a gyógyszerpapír kivételével gyengültek.
Részvény / Deviza / Áru Ronda inflációs adatok jönnek sorban, csökken a bitcoin adója itthon
Eidenpenz József | 2021. május 12. 12:10
Európában stabilizálódtak ma a tőzsdék, de az USA-ban nagyon várják a délutáni inflációs adatot, ami még felkavarhatja a piacokat. A Telekom gyorsjelentése nagyjából hozta a várakozásokat, az OTP célárát pedig megemelték. Magyarországon csökkenhet a kriptodevizák adója. A lítium az egyik legjobban teljesítő nyersanyag volt az idén.
Részvény / Deviza / Áru Enyhe csökkenés: mi történt ma Budapesten?
Privátbankár.hu / MTI | 2021. május 11. 18:34
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 236,92 pontos, 0,53 százalékos csökkenéssel, 44 350,67 ponton zárt kedden.
Részvény / Deviza / Áru Átterjedt a korrekció Európára, 30-ból 30 DAX-papír esett
Eidenpenz József | 2021. május 11. 12:13
A tegnapi, március óta nem látott nagyságú amerikai techrészvény-kiárusítás után ma Európában is méretes mínuszok vannak. A magyar és a lengyel index az átlagnál jobban szerepel, de Pesten is az esés az úr. Nagyot zuhant a Novavax egy bejelentés nyomán, és  rejtélyes új Tesla-gyár tervei tűntek fel Texasban.
Részvény / Deviza / Áru A Mol és a Telekom húzta a BUX-ot
Privátbankár.hu / MTI | 2021. május 10. 18:14
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 423,22 pontos, 0,96 százalékos emelkedéssel, 44 587,59 ponton zárt hétfőn.
Részvény / Deviza / Áru Átmeneti lehet a Richter gyengélkedése, a bányavállalatok és oltóanyag-gyártók nagy napja a mai
Eidenpenz József | 2021. május 10. 12:27
Az európai tőzsdéken kis esés jellemző, de a magyar és a lengyel parkett jobban teljesít. A Pfizer-BionTech oltásról sorba jöttek jó hírek, a részvénye majdnem tíz százalékkal drágul. Londonban a bányavállalatok főleg a réz száguldása miatt mennek. A Richter jelentése csalódás, de a jövőt illetően optimisták az elemzők, így a papír nem esik.
Részvény / Deviza / Áru Csak a Mol-részvények drágultak a vezető négyesből
MTI | 2021. május 7. 17:37
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 308,34 pontos, 0,69 százalékos csökkenéssel, 44 164,37 ponton zárt pénteken. A részvénypiac forgalma 12,4 milliárd forint volt, a vezető részvények a Mol kivételével csökkentek az előző napi záráshoz képest.
Részvény / Deviza / Áru A nyersanyagok vétele, illetve tartása most jó ötletnek tűnik
Csabai Károly | 2021. május 7. 16:30
Hetedszer nyerte el az OTP Föld Kincsei Alap az Év Legjobb Árupiaci Alapja címet a Privátbankár.hu Klasszis-díjkiosztón, ami megsüvegelendő teljesítmény annak ismeretében, hogy lapunk nyolc évvel ezelőtt indította útjára e díjat. Az újabb elismerés apropóján beszélgettünk az alap kezelőjével, Hosszú Ferenccel, az OTP Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatójával.
Részvény / Deviza / Áru Nagyot alakított a Mol a brókerek szerint, még tovább is nőhet az OTP profitja
Eidenpenz József | 2021. május 7. 12:47
A Mol gyorsjelentése lényegesen jobb számokat hozott, mint az elemzői előrejelzések átlaga, nem csoda, hogy a részvény szépen emelkedik. Az OTP eredményét is pozitívan értékelik, de a piaci reakció mégsem ezt tükrözi. Az Adidas nagy felpattanást mutat ma, a PayPal pedig sokat keresett a kriptodevizákon.
Részvény / Deviza / Áru A magas olajárak legyőzték a koronavírust: a vártnál is jobb eredményt ért el a Mol
Privátbankár.hu | 2021. május 7. 07:06
Az elemzői várakozásokat meghaladó első negyedéves eredményt tett közzé a Mol péntek hajnalban.
hírlevél
depositphotos

Legyen Ön is előfizetőnk!

Előfizetőink naponta 4-6 egyedi, máshol nem olvasott,
minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, az első hónapban 390 forintért.