Furcsa dolgok történtek a forinttal januárban

Több alkalommal hivatkoztam korábbi cikkeimben az MNB által a gazdasági és pénzügyi folyamatokról szóló, rendszeresen publikált ábrakészletre. Fontosnak tartom nyomon követni, hogy milyen piaci erők és hogyan hatnak a forint árfolyamára. A legfrissebb, január 28-án kiadott adatokat érdemes ismét nagyitó alá venni. A 47-es ábrában (többek között) az alábbi adatok vannak:

Szembeötlő változás, hogy a frissen publikált táblában az „egy hónapja” oszlopban -2583 milliárd forint szerepel, míg az egy hónapja publikált táblában az „aktuális” értéknél -3095 milliárd forint szerepel a külföldiek forint pozíciója soron. A két adat között jelentős, 512 milliárd forint a különbség, ami csaknem 1,5 milliárd eurónak megfelelő összeg. Ez egy érdekes „rés” a két adat között, nehezen magyarázható. Ugyanakkor hozzá kell tegyem, hogy nem ismerem az adatközlés mögötti módszertant és hogy ezek az adatok mennyiben feleltethetőek meg egymásnak (az MNB azt írja a dokumentumban: az adatok nem minősülnek hivatalos statisztikai adatnak. A Magyar Nemzeti Bank nem vállal felelősséget az itt közölt nem hivatalos statisztikai adatok felhasználásából eredő károkért). 2019 őszig visszamenve is található „rés” az egymást követő táblák között, de az ilyen mértékű eltérés nagyon fura és nincs párja. Különösen ha azt is hozzá vesszük, hogy jelentős piaci mozgás a forint árfolyamában december második felében nem történt. A grafikon szerint 328,5-ről gyengültünk 332 főlé abban az időszakban úgy, hogy elvileg hatalmas külföldi short-zárások történtek. Nagy forint short pozíciók zárultak le december végén, de úgy, hogy közben még gyengült is az árfolyam. A legkézenfekvőbb magyarázat nem lehet más, minthogy ilyen értékben nagy belföldi devizavétel volt, ami persze lehetett reálgazdaságból érkező vállalati flow is.

Ha túllépünk ezen a kérdésen, akkor érdemes visszatérni a januári fejleményekhez.  December végéhez képest a külföldiek kezében lévő forint short-állomány 149 milliárd forint értékben nőtt január 24-ig. Ez nem egy jelentős állományváltozás, még akkor sem, ha a december végi, január eleji időszak illikvidnek tekinthető a karácsonyi-újévi időszak miatt. Az már válaszért kiált, hogy ha nincs jelentős állományváltozás külföld/belföld viszonylatában az elmúlt hónapban, akkor milyen erők okozhattak ilyen jelentős gyengülést 329-ről 337-ig? Mindezt úgy, hogy a nemzetközi piacokon jó hangulat és alacsony volatilitás mellett nem sok érdemi történt, bele értve a közép-kelet-európai devizákat is. Azaz eléggé elszigetelt forintgyengülést láttunk, amit az elemzők a kamatkülönbözet és a hazai infláció alakulásával igazoltak. Az MNB táblák között az 56-os tábla napra lebontva ad képet a külföldiek forint aktivitásáról. Itt találunk január közepén két olyan napot, amikor naponta 200 millió euró új nettó short pozíció nyílt a külföldnél. Ebben az időszakban valóban felugrott az árfolyam 333-ról 336-ra, majd ismét visszacsorgott 334 köré.

Friss árfolyamok >>

Valószínűleg tovább bonyolítja a képet, hogy január utolsó hetére, azaz erre a hétre jelentős devizakonverziók jutottak, bonyolódtak az ÁKK és az MNB között.  Az ÁKK 1 milliárd dollár értékben vásárolt vissza kötvényeket és szintén ezen a héten, 29-én járt le még 1,4 milliárd dollár értékben devizakötvény. Azaz, az ÁKK 2,4 milliárd dollár névértékhez tartozó árfolyamértéken, vélhetően tehát ennél magasabb árfolyamértékben vásárolt devizát forint ellenében az MNB-től. A vakszerencse az MNB mellé állt, hiszen ez egy nagy eredménytöbbletet jelent a jegybankban. Minden 1% gyengülés csak ennél a tételnél 24 millió dollár (7,3 milliárd forint) plusz nyereség az MNB-nél az állammal szemben.

Biztos vagyok benne, hogy a forint leggyengébb hete és az MNB ÁKK felé történő devizaeladása csak véletlen egybeesés. Mindenesetre ha a forint innen inkább visszaerősödik, az még érthetetlenebbé teszi ezt a véletlen egybeesést.

Barlai Róbert tőkepiaci szakértő

Az is rendkívül érdekes volt a héten, ahogy egy-egy hírre reagált az árfolyam. Hétfőn délután például a likviditási tender eredményhirdetését követően hirtelen erősödni kezdett a forint, majd ezután ugyanilyen hirtelenséggel gyengülni kezdett.  Azt ugye senki nem gondolja, hogy valós, reálgazdasági flow-k miatt gyengült meg hirtelen az árfolyam erre a hírre. Biztosan olyan, a piacon aktív szereplők mozdultak meg friss pozíciókkal, akiket nyugodtan hívhatunk akár spekulánsoknak is. Akár belföldi vagy külföldi intézményi szereplők, akik szívesen látnának egy nagy technikai formációból egy árfolyam-kitörést, új gyengülési hullámot és momentumot adva a piacoknak. Ehhez képest a forint minden kisebb-nagyobb kitörési kísérletébe belefagyott, illetve szépen visszaerősödött az eddig nem látott gyenge szintekről. Ilyen kulcsszinteken, ha nem érkezik megerősítő mozgás, azaz további gyengülés, akkor könnyen a másik irányba indulhat az árfolyam. Érdekes lesz ezért a péntek esti és egyben a havi zárása az EURHUF-keresztnek, grafikonnak.

Tudom, hogy inkább csak kérdéseket fogalmaztam meg a forintra vonatkozóan az év vége óta eltelt időszakot illetően. De nem mindig, sőt ritkán kapunk egyértelmű válaszokat a piac történéseit illetően. Az biztos, hogy most jelentős állományváltozás nélkül láttunk a korábbi volatilitáshoz képest jelentős árfolyam mozgásokat hosszabb (hetes) és rövidebb (órás) időszakokban is. Azt, hogy a forintgyengülés így is tartani tudja-e majd magát, azt a következő hetek biztosan megválaszolják, mindenesetre a nagy konszenzus inkább óvatosságra int.

Barlai Róbert