|
Csütörtökön éjszaka derült ki, hogy az Egyesül Államok légicsapást hajtott végre, amely során megölték Kászim Szulejmáni tábornok, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egysége parancsnokát. Sokan úgy vélik, hogy Donald Trump szintet lépett az egyébként is feszült amerikai-iráni viszonyban azzal, hogy a diplomáciai eszközök helyett katonai csapást hajtott végre. A helyzet azóta fokozódott, hiszen az amerikaiak kisebb akciókat a hétvégén is végrehajtottak, míg az irániak a válaszcsapás lehetőségét latolgatták. Teherán kíméletlen bosszút ígért "a megfelelő helyen és időben" Szulejmáni halálát követően. Golámali Abuhamzeh, az iráni Forradalmi Gárda Kermán tartományi parancsnoka egy sor lehetséges célpontot említett megtorlásul, köztük a Perzsa(Arab)-öblöt, amelyen keresztül a globális olajfogyasztás körülbelül 20 százalékát szállítják át tartályhajók.
Más kérdés, hogy az USA vezetői igyekeznek elrettentő nyilatkozatokkal korlátozni az iráni válaszlépéseket. Szombaton például Mike Pompeo amerikai külügyminiszter óva intette Iránt a megtorlástól. Sokkal keményebben nyilatkozott Donald Trump: az elnök csapássorozattal fenyegette meg Iránt vasárnap a Twitteren, ha Kászim Szulejmáni tábornok meggyilkolásáért bosszúból támadásokat indítana amerikaiak vagy amerikai érdekeltségek ellen. Sőt később azt nyilatkozta, hogy válaszcsapás esetén Iránnak olyan támadással kell szembe néznie, amelyet korábban soha nem látott.
Az olajpiacon lehet közvetlen hatás
Teherán egyelőre diplomáciai lépéseket tett, bejelentették például, hogy nem korlátozzák többé az atomprogramjukat, nem teljesíti a továbbiakban a 2015-ben kötött többhatalmi nukleáris megállapodásban vállalt ezen kötelezettségeit, de fenntartják együttműködésüket a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel - közölte az iráni állami televízió a teheráni kormány közleményére hivatkozva vasárnap. A teheráni vezetés ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Irán visszavonja az intézkedéseket, amennyiben Washington feloldja az Irán-ellenes szankciókat. Az iráni kormány hozzátette: nyitott marad a tárgyalásokra európai partnereivel, jóllehet ők nem tudták biztosítani számára, hogy az amerikai büntetőintézkedések ellenére értékesíteni tudja olaját külföldre. Teherán nem vonta vissza azon korábbi ígéretét, hogy nem kezd atomfegyver fejlesztésébe.
Ahogy látszik, a helyzet kifejezetten feszült, az első elemzői értékelések szerint az amerikai csapásokra Irán gerillaműveletekkel válaszolhat. Kézenfekvőnek tűnhet, hogy olajipari létesítmények lehetnek a célpontjaik, ahogy arra 2019 őszén is volt példa. Az Egyesült Államok és szövetségeseik ugyanis a Hormuzi-szorosban, illetve a szaúdi létesítmények ellen elkövetett támadások mögött egyaránt Teheránt sejtették. Ezek pedig – ahogy akkor is láthattuk – rövid távon mindenképpen komoly piaci turbulenciákat okozhatnak.
Emlékezetes, hogy a szeptember közepén elkövetett támadás hatására a kitermelés napi 5,7 millió hordóval csökkent, ami a globális kínálat mintegy 5 százaléka. Emiatt viszont a hétvégi támadást követő hétfő reggeli kereskedésben 20 százalékkal ugrott meg az olaj árfolyama. Az ilyen akciók a termeléskiesésen túl is komoly károkat okozhatnak, a bizonytalanság miatt ugyanis a gazdasági szereplők kivárhatnak, így elhalaszthatnak beruházásokat, csökkenthetik a termelésüket. Ezek pedig visszahatva a gazdasági növekedést akadályozhatják, amely egyébként is lassult világszerte az elmúlt évben.
Múltbeli analógiák
Noha az amerikaiak folyamatosan hajtanak végre katonai akciókat, amelyek során terrorizmussal vádolt személyeket próbálnak likvidálni, ezek egy részének semmilyen következménye nem szokott lenni. A szakértők szerint azonban most nem ez a helyzet. Noha egy ideje hallani arról, hogy Iránban gazdasági krízis van, és jelentős tiltakozó akciók is voltak, így a több sebből vérző állam egy formális háborúra aligha vállalkozik, korlátozott válaszcsapásokra viszont képesre tartják Teheránt.
Ráadásul a kommentárok szerint az utóbbi években kiépített regionális vezető pozíciójuk abba az irányba tolja Teheránt, hogy ők is tegyenek valamit. Ezen forgatókönyv alapján tehát a helyzet fokozódhat. Érdemes megnézni, hogy a korábbi, eldurvuló geopolitikai feszültségek milyen hatással voltak a piacokra, és a rövid távú bizonytalanság, esetleg komolyabb visszaesés után merre vették az irányt a tőzsdék.
Pénteken ugyanis azt láthattuk, hogy a bravúros év végi hajrát és a nagyszerű januári kezdést követően megtört a lendület, ráadásul hétfőn az ázsiai és az európai piacokon folytatódott a lejtmenet. Az esés pedig az iráni helyzettel magyarázható. Ebből kifolyólag a következő napokban egyébként erősödő volatilitásra, csapkodó piacra lehet számítani. Könnyen láthatunk akár egyik napról a másikra, de még napon belül is komoly mozgásokat. A múltbeli hasonló feszültségek esetén ez volt legalábbis a forgatókönyv, és a piac elemzők is ezt jósolják a következő napokra. Olyan vélemény is megjelent, hogy a tavalyi szárnyalás után - amikor az egyik legfontosabbnak tartott amerikai index, az S&P 500-as közel 30 százalékkal ugrott meg - egy 5-10 százalékos korrekció még elfogadható lenne, függetlenül attól, hogy a befektetők eladási reakcióját mi váltja ki. Vagyis sima korrekció is benne van a levegőben.
Ha azonban a következő heteken túl tekintünk, akkor a szakértők szerint az amerikai-iráni konfliktusnak nem kellene komolyabb hatást gyakorolnia a világgazdaságra, így a tőzsdékre sem. Ha az utóbbi 20 év nagyobb visszhangot kapó eseményeit nézzük, akkor egyedül a 2001. szeptember 11-es támadás volt az, amely az azonnali pánikreakción túlmutatóan is lefele húzta az indexeket, az ezt követő egy évben ugyanis az S&P 500-as 20 százalékot veszített. Igaz árnyalja a képet, hogy akkor durrant ki a dotkom lufi, és a legnagyobb vesztesek az irreálisan túlértékelt internetes részvények, illetve más technológiai papírok voltak, míg a hagyományos iparágak képviselői kisebb veszteséggel úszták meg a krízist.
Az iraki háborút követő évben ellenben 35 százalékkal ugrott meg az index, de amikor Oroszország annektálta a Krímet, akkor is 12 százalékos emelkedést láthattunk a következő 12 hónapban. Ahogy Észak-Korea kardcsörtetése és az általuk kifejlesztett atomtöltet is csak rövid távon okozott kisebb bizonytalanságot.
Vigyázzunk az olajjal, figyeljünk a fegyver gyártókra
Összességében az elemzők most azt javasolják, hogy az olajpiacon legyenek óvatosak a befektetők, ott ugyanis nagyon komoly elmozdulásokra is sor kerülhet. Az árak egyébként a pénteki erősödés után hétfőn tovább emelkedtek. A részvénypiacokon viszont egy korrekciótól nem kell feltétlen megijedni, azt inkább érdemes vásárlási lehetőségként felfogni, és a jó fundamentumokkal és növekedési potenciállal rendelkező papírokból venni.
Van egyébként egy szektor, amelynek képviselői a mostani bizonytalan helyzetben árral szemben úsznak: a hadipari vállalatok papírjai kifejezetten jól teljesítettek pénteken. A szektor legnagyobb szereplője, a katonai gépekről ismert Lockheed Martin Corporation papírjai például 3,6 százalékkal ugrottak meg pénteken, de a harmadik legnagyobb tőzsdei hadiiparban is érdekelt vállalat, a rakétavédelmi rendszerekről ismert Raytheon Company részvénye is 1,5 százalékkal erősödött. A hadiipari cégek közül a legnagyobb nyertesa Northrop Grumman lett, amelynek egyik fő bevételi forrása indítórendszerek értékesítése, a cég részvényeinek árfolyama a múlt hét végén 5,5 százalékkal ment fel.
Macron is támogatja az ötletet. 
