Fáykiss Péter, az MNB digitalizációért felelős igazgatója elmondta, hogy a kriptoeszközök piaca jelenleg egyáltalán nincs szabályozva, holott komoly befektetések mozognak a területen. Felhívta a figyelmet arra, hogy más pénzügyi eszközöktől eltérően a kriptoeszközöknél a befektető így nem számíthat fogyasztóvédelmi segítségre és a letétkezelés sincs rendezve, továbbá az sem tisztázott, hogy egyáltalán minek tekinthetők ezek a termékek.
Amennyiben a blokchain szabályozás létrejön az EU-ban, a közösség 450 milliós piacával lesz a legnagyobb olyan terület, ahol keretek közé terelik az új típusú befektetési formát - vélekedett a jegybank szakembere, aki üdvözölte a szabályozási kezdeményezést. Kiemelte, hogy az úgynevezett stable coin egy olyan digitális pénzeszköz, amely egy hálózathoz-közösséghez kötődik, és amelynek fedezete egy adott deviza letétbe helyezve. Ettől eltér a digitális jegybankpénzek köre, amelyek lehetőségeit a világon a jegybankok 90 százaléka már vizsgálja, beleértve a magyar központi bankot is.
Kalocsai Kornél blockchain- és kriptopénz-szakértő, a Kripteus alapítója, ügyvezetője azt hangsúlyozta, hogy az egész világ várja az uniós szabályozás megjelenését, hiszen mintát nyújt majd arra, hogy a kriptopénzeket hogyan lehet "megfogni". Rámutatott arra, hogy a kriptohasználók és -befektetők kedve a rendelet nyomán fel fog lendülni, hiszen a piac tisztulni fog a szabályozás révén. Sok ügyfél problémája jelenleg az, hogy az eszközök a szürke zónához köthetők, ennek megfelelően jövedelem keletkezésekor nehézkes az elszámolás a hatóságok és a bank felé - tette hozzá.
A "kripto" sokkal több mint befektetési osztály, olyan fejlesztések indultak el, amelyek a tulajdonjogot digitalizálni tudják, kérdés, hogy a szabályozás miként tudja majd ezeket az innovációkat követni - húzta alá. A szakember szerint szükség lenne forint alapú stable coinra, egy ilyen eszköz előnye például, hogy a volatilissá váló piacon szükséges esetben a befektetőnek kiszállási lehetőséget biztosít. Tavaly egy elemzés szerint Magyarországon a kriptotranzakciók értéke 15 milliárd dollárra volt tehető, ilyen körülmények között érdemes lenne lépni - fűzte hozzá.
Vajda Viktor ügyvéd, az MKT Fintech és Pénzügyi Kultúra Szakosztályának elnökségi tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy az unióban tavasszal már szavaznak a tervezetről, utána kezdődhet el a piac felkészülése a változásokra. Hozzátette: rendeleti típusú jogalkotásról van szó, ami azt jelenti, hogy a tagállamokban közvetlenül hatályba lépnek a rendelkezések. A kriptoeszközöket sokat valutaként emlegetik, tévesen; fontos lenne a fogalmi rendszereket széles körben ismertetni, egy edukációs programot indítani - hangsúlyozta. Hozzátette, hogy az új szabályozás a kriptoeszközöket értékmegjelenítőként fogja kezelni, a pénzmosás elleni törvény korábban még csereeszközként tekintette a termékekre, ami lényeges különbség.
Pereczes János, a Magyar Bankholding ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy még nem dőlt el, milyen szerepe lesz a kriptoeszközöknek a jövőben, van, aki szerint eltűnnek egy idő után a piacról ezek a termékek, más szerint "a világ így fog működni". A pénzintézet évek óta vizsgálja, hogy mit lehet kezdeni a blokchain technológiával, egyre több ügyfelük rendelkezik kriptoeszközökkel - jelezte az ügyvezető igazgató a MKT rendezvényén. (MTI)
Mi a válasz a 21 ezer milliárd dolláros kérdésre? 
