|
| (Fotó: 123rf.com) |
A kriptodevizákkal kapcsolatos állások számának növekedése arra enged következtetni, hogy a szektor hosszú távon is fennmarad - ezt nem valamelyik kriptodeviza-rajongói oldal írja, hanem a Marketwatch.com nagy tőzsdei portál. A Glassdor munkaügyi oldal adatai szerint 1775 blokklánc-állásajánlat van most az USA-ban, míg az év elején csak 693 volt, egy évvel ezelőtt pedig 446.
A bitcoin a héten megint bevonult a hírekbe azzal, hogy árfolyama hét-nyolc százalékot ugrott egy nap alatt. Ebben valójában semmi meglepő nincsen, hiszen hetek óta ingadozik, ugrál 6000 és 7000 dollár között. (Lásd a keretes írást.) Sokkal meglepőbb az, mennyi minden történik a színfalak mögött, és hány világcég, multinacionális óriás használja a blokklánc-technológiát vagy dolgozik rajta.
A kriptodevizák nyilvántartását általában blokklánc (vagy elosztott főkönyv, DLT) alapú informatikai rendszerek végzik, de ez csak az egyik felhasználási lehetőség. Ez nem jelenti azt, hogy minden blokkláncnak köze lenne a kriptókhoz. A kriptodevizáktól függetlenül is számos alkalmazásuk van.
Egy friss hír szerint például a Sony-csoport a szerzői jogok ellenőrzésére, azonosítására, hitelesítésére való blokklánc-alapú technológiával kísérletezik. A rendszer segítségével meg lehet majd állapítani, hogy egy jogvédett művet ki és mikor készített, mert a nyilvántartás utólag nem módosítható, hamisítható. (Ez azonban aligha jelenti azt, hogy maguknak a műveknek a másolását is meg tudják akadályozni – a szerk.) Egyelőre szöveges művekhez, később filmekhez, zenékhez is használnák.
Gyorsabb skandináv hajózás
A Cointelegraph cikke azt sorolja hosszasan, hogy az IBM hányféle tanulmányt, szabadalmat, együttműködési megállapodást jelentett be az évek során a blokklánc-technológiához kapcsolódva, sőt speciális, kriptográfiai célú hardvereket is gyárt. Az élelmiszerek nyomon követésétől a tengeri szállításig, a dolgok internetjétől (IoT) biztonsági megoldásokig terjed a lista.
|
Megroggyant egy kriptó, felment az összes többi Hétfőn a legtöbb kriptodeviza árfolyama megugrott, a bitcoin a 7000 dolláros szintet ostromolta, egyes tőzsdéken e fölé is ment, 7-8 százalékos pluszban járt (jelenleg 6400-6500). Az ether hasonló pluszban, 210-220 dollár körül is mozgott. A jelenséget azzal magyarázzák, hogy összeomlott a tether nevű, az amerikai dollárhoz kötött deviza árfolyama, elvált az értéke a dollártól: rövid időre 92,5 centre zuhant, később visszatért 98 centre. (Legalábbis a Coinmarketcap.com oldal árai szerint, ahol több tőzsdét átlagolnak.) Ez a kriptodeviza elvileg a mögöttes, bankszámlán letétbe helyezett dollár miatt nem térhet el nagyon a dollártól, de sok vita és bizalmatlanság övezi, állítólag ármanipulációk eszköze volt, mások a fedezet meglétében kételkednek. Ha sokan más kriptodevizákra cserélik, az felhajthatja az árakat. Hasonló történhetett most, ráadásul a Tether céggel kapcsolatban álló Bitfinex vezette az ármozgásokat. Ennél a tőzsdénél pár napja a fizetési nehézségek gyanúja is felmerült. |
Ami a hajózást illeti, 2016-ban három éves kísérleti (pilot-) projektet indított a cég Finnország, Svédország, Észtország és Lettország részvételével. A rendszer célja a szállítmányok tranzitban töltött idejének lerövidítése. Később Szingapúrral és a Maersk vezető szállítmányozási vállalattal is együttműködésbe kezdett. A Walmart, a Carrefour, a Nestlé vagy az Unilever is blokklánc-alapú megoldásokon dolgozik vele, élelmiszerek, kiskereskedelem terén.
Bankkártya és kriptó?
A múlt héten a Mastercard egyik szabadalmát jegyezték be, amely a kriptodevizák egyes problémáira kínál választ. Jelenleg ha többféle kriptodevizát tart valaki, azt csak többféle blokkláncon lehet nyilvántartani. A cég “multi-blokkláncnak” nevezett eljárása ezen próbál segíteni, egy, megosztottnak (partitioned) nevezett blokkláncban foglalva össze többféle tranzakciót.
Korábbi hírek szerint a Mastercard azon is dolgozik, hogy hogyan lehetne a kriptodeviza-tranzakciókat gyorsabbá tenni. Jelenleg ugyanis a hitelkártya-tranzakciók általában gyorsabbak, mint a kriptodeviza-tranzakciók.
A bitcoin, mint áru
A kriptók szabályozása terén is gyakran történik valami. Szeptember végén egy Massachusetts államban székelő bíró egy csalási ügyben úgy döntött, hogy a “virtuális fizetőeszközök” kimerítik az árupiaci termékek fogalmát. Így az amerikai árupiaci törvény hatálya alá tartoznak, és a CFTC árupiaci felügyelet is illetékes.
(Ami a konkrét ügyet illeti, 28 befektetőtől hatmillió dollárt sikerült kicsalni, rábeszélni őket a My Big Coin (MBC) vásárlására. A befektetőkkel sikerült elhitetni, hogy ennek a kriptodevizának a fedezete arany, és hogy különböző tőzsdéken élénk forgalma van.)
Furcsa államok furcsa kriptói
A Coindesk.com pénteken azt jelentette, hogy az USA egyik hatósága, a pénzügyi bűncselekményekkel foglalkozó FinCEN (Financial Crimes Enforcement Network) szerint Irán kriptodevizákkal igyekszik kijátszani az amerikai szankciókat. Állítólag évente legalább 3,8 millió dollárt mozgatnak így.
Emlékeztetnek arra is, hogy Irán saját, állami kriptodeviza bevezetését is fontolgatja. Korábban Venezuela próbálkozott saját kriptóval megoldani a pénzügyi problémáit, nem sok sikerrel. Most pedig a Transznisztria (Dnyeszter Menti Köztársaság) nevű államalakulat is kitalálta, hogy kriptóra van szüksége.
Bevonulhat az autókba
A Porsche cég a blokkláncon alapuló szoftverekkel szeretné ellátni autóit, mert sokféle tranzakció – többek között az autók kinyitása, becsukása is – nagyon gyorsan és biztonságosan végrehajtható így – jelentették be korábban. Az autó nyitása és csukása például 1,6 másodperc, hatszor gyorsabb, mint más technológiával, központi szerverek közreműködésével. “Az autó a blokklánc részévé válik” – írta erről a cég közleménye.
(Az IOTA nevű kriptodevizát egyébként eleve a dolgok internete, például az önvezető, a jövőben esetleg magukat meg is tankoló vagy szervizelő autók számára fejlesztették ki. Ezzel is nagy világcégek kísérleteznek.)
Tényleg lehet fizetni vele
Bár a bitcoin és más kriptodevizák árfolyama viszonylag alacsony, ez inkább csak a tavaly év végi-idén év eleji őrülethez képest igaz, több év távlatában nem. Sok cég, amely korábban elfogadta a kriptodevizákat, decemberben felfüggesztette azt, amikor az árakkal a tranzakciós költségek is elszálltak, a műveletek pedig nagyon lelassultak.
Azóta a legtöbben feloldották ezt. A Microsoft, amelynek termékeiért már 2014-től lehet fizetni kriptodevizával, már január közepén újra megnyitotta a lehetőséget.
Banki átutalások új alapokon
A bankok sem tétlenek. Miután a hagyományos nemzetközi átutalások lassúak és drágák, a különböző alternatív, olcsó és gyors fizetési megoldások pedig terjednek, a pénzintézetek is keresik a módját a továbbélésnek. Az Interbank Information Network (IIN) rendszerhez, amelyet a JP Morgan, a Royal Bank of Canada és az ANZ 11 hónapja tesztel, 70 bank csatlakozott – jelentette a Financial Times.
A rendszer a nemzetközi átutalásokat gyorsítaná a blokklánc-technológia segítségével, kriptodevitza használatáról azonban itt nincs szó. Hasonló rendszeren dolgozik a Ripple cég is, amely XRP néven az egyik legelterjedtebb kriptodevizát is létrehozta.
Menekültek, szakadárok, kirekesztettek
A Financial Times nemrég arról tudósított, hogy az ENSZ menekültügyi szervezete, az UNHCR menekülttáboraiban írisz-azonosítással jutnak hozzá a menekültek az élelmiszerekhez. Az adatokat blokklánc segítségével tárolják, kezelik.
A Microsoft-féle Bill Gates által létrehozott Bill and Melinda Gates Foundation azt jelentette be, hogy a Coil nevű, a Ripple-höz kapcsolódó kriptodeviza-céggel működik együtt. Ennek célja, hogy a Harmadik Világ szegény, banki, pénzügyi szolgáltatásoktól elzárt lakói számára dolgozzon ki fizetési megoldásokat, hogy ők is csatlakozhassanak a pénzügyi rendszerhez, melytől jelenleg el vannak zárva. Gates-ék a Coindesk.com szerint 2015 eleje óta dolgoznak hasonló célú kriptodeviza-megoldásokon.
A napokban arról írtunk, hogy Ukrajnában milyen nagy szerepe és elfogadottsága van a kriptodevizáknak. Rengeteg informatikus és mérnök dolgozik külföldi megrendelésre, akik szívesen használják. De a bűnözők is szívesen teszik rá a kezüket, mások a szakadárok támogatására használják a hatóságok szerint.
A luxustermékek egyik jellemzője volt, hogy a piacuk válságálló, érzéketlenek az általános kereslet hullámzására, ám ez sem látszik már örök igazságnak. 
