|
| Ügyfelek a bezárt iroda előtt. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt |
A vád szerint az 1997-1998-as gazdasági válság következtében az első és a másodrendű vádlott tulajdonában és irányítása alatt álló, ceglédi székhelyű cégnél a befektetett ügyfélvagyonban négyszázmillió forintos hiány alakult ki. Ezután a vádlottak alapítottak egy másik befektetési társaságot, ahová a piaci átlagot meghaladó, fix hozam ígéretével csábítottak új ügyfeleket. Az így szerzett bevételekből, majd pedig tízmilliárdos nagyságrendű fedezetlen vállalati kötvénykibocsátásokból fedezték likviditási gondjaikat. A hozamok kifizetését különféle pénzek átcsoportosítgatásával oldották meg, 2008-tól azonban már nem tudták kigazdálkodni az esedékes tartozások kiegyenlítését, ezért hozzányúltak az ügyfelek pénzéhez.
Klasszikus kockásfüztes könyvelés
A vádirat szerint legkésőbb 2007-től kettős könyvelés alakult ki: miközben az ügyfelek pénzét mozgatták és erről valótlan tartalmú, hamis aláírásokkal ellátott bizonylatokat adtak ki, a maguk számára különféle füzetekben rögzítették a tényleges pénzügyi helyzetet.
A vádirat szerint a Hungáriánál vezetett, a befektetői számlát érintő, jogosulatlanul, a törvényi előírások megsértésével adott értékpapír-kereskedelmi és pénzügyi műveletekkel a vádlottak jogosulatlan haszonszerzés céljából, éveken át, szervezetten tévedésbe ejtették a befektetőket.
Magánszemélyek és gazdasági társaságok mellett önkormányzatok pénzét is kezelték a vádlottak cégei. Százhalombatta önkormányzatát például kétmilliárd, Alsónémediét egymilliárd, Fótét kilencszázmillió forint kár érte az ügyészség szerint.
Több száz tanút hallgatnak meg
Mind a hat vádlott a Hungária cégcsoportnál dolgozott, és a nyomozás során javarészt tagadta bűnösségét.
A szerdai tárgyaláson ismertették a több száz oldalas vádiratot, a következő tárgyaláson megkezdődnek a vádlotti vallomások, várhatóan januárban pedig a több mint háromszáz tanú, köztük több mint kétszáz sértett kisbefektető meghallgatása.
Még 2021-ben indult távol-keleti útjára a miniszter. 
