Tavaly tavasszal harangozták be az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed pénznyomtató politikájának (QE) szűkítését, az úgynevezett taperinget, amit egyből megéreztek a feltörekvő piacok. Némelyik deviza árfolyama, mint a török líra vagy a dél-afrikai rand több mint húsz százalékot esett még a forinthoz képest is - ábránk az MNB forint-középárfolyamaiból készült.
A forint az euróhoz képest nem változott sokat, 2012 Szilvesztere és 2013 utolsó napja között 293 forintról 297 forintra ment fel az euró, ez csak 1,3 százalék. Ha a forint is velük, a többi ábrázolt feltörekvő devizával tartott volna, akkor most egy euró 330-360 forint lenne.
Szakértők szerint elsősorban azon országok devizája gyengült sokat, ahol magas a folyó fizetési mérleg hiánya, vagyis leegyszerűsítve, az országba kevesebb deviza érkezik, mint amennyi kimegy onnét. Ez hosszú távon fenntarthatatlan, eladósodáshoz vezet.
Ebből a szempontból Magyarország jól áll, mert az export is meghaladja az importot és a beáramló EU-s támogatásoknak is kedvező a hatása. Ez hozzájárulhatott ahhoz, hogy a forint erős maradjon. Csakhogy ez nem biztos, hogy örökre így marad, paradox módon éppen a gazdasági növekedés megindulása ronthatja el a fizetései mérleget. (Erről szóló írásunk itt olvasható, a törökországi helyzet speciális vonásairól pedig itt írtunk.)
(A Nap grafikonja-sorozat további részeit itt olvashatja.)
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss közlése szerint a szeptemberi reálbérek 9,2 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbiaknál. 
