Kitől féltik a németek az aranyukat?

A Bundesbank tavaly 1,1 milliárd euró értékben 37 tonna aranyat szállíttatott Németországba New Yorkból és Párizsból. A szállítási költség mintegy 600 ezer euró volt.

A Bundesbank tervei szerint 2020-ra összesen 674 tonna német tulajdonú aranyat szállítanak Németországba külföldről, azaz hat év múlva a német aranytartalék csaknem a felét tárolják majd odahaza. A teljes német aranytartalék mintegy 3,4 ezer tonna, ami a második legnagyobb a világon az Egyesült Államoké után.

Közel a felét a Fed őrzi

Legutóbb 2012-ben látott napvilágot hivatalos kimutatás arról, hogy a Bundesbank hol tárolja aranytartalékát, amelynek az akkori együttes értéke elérte a 150 milliárd eurót. A 2012. évi kimutatás szerint a teljes német aranytartalék 45 százalékát (1536 tonna) az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed trezorjaiban, 13 százalékát (450 tonna) a Bank of England (BoE), további 11 százalékát (374 tonna) a francia központi bank széfjeiben tárolták. Ekkor a teljes német aranytartalék 31 százaléka (1036 tonna) volt a Bundesbank frankfurti titkos tárlóiban.

Németország 1951-ben kezdte létrehozni aranytartalékát. A hidegháborús időkben New Yorkban, Londonban és Párizsban lehetett beszerezni az aranyat, ahonnan Németország nem is szállította el, ott tároltatta a geopolitikai bizonytalanságok miatt.

Főleg a központi bankok mozgatják az árat

A világ legnagyobb aranykészletével, 8133 tonnával az Egyesült Államok rendelkezik az Arany Világtanács (WGC) február végén közölt adata szerint.

A jegybankok aranytartalékainak az alakulása iránti figyelem azóta nőtt meg, hogy a központi bankok 2010-ben nettó aranyvásárlókká váltak, miután csaknem két évtizeden át nettó eladók voltak.

A jegybankok aranyvásárlásai vagy éppen eladásai jelentősen befolyásolják a nemesfém világpiaci árát.

Tavaly áprilisban arra a hírre, hogy a komoly pénzügyi válságban lévő Ciprus eladja kevesebb mint 15 tonna aranytartalékát, a nemesfém ára 30 éve nem látott eséssel reagált.