.jpg)
Az ÁKK Zrt. mandátumot adott a Citigroupnak és az ING Banknak egy euróban denominált benchmark kötvény kibocsátásának megszervezésére .jpg)
A pénzügyi világválság kirobbanása óta első alkalommal kísérel meg devizakötvény-kibocsátást Magyarország. Az ország finanszírozásához elengedhetetlen a külső források igénybe vétele, de a nemzetközi szervezetektől kapott hitelcsomag ezt részben kiváltotta az elmúlt hónapokban.
A kérdés az, hogy a következő év második felében az állampapír, illetve devizakötvény kibocsátásból biztosítható-e annyi forrás, amely a lejáró adósság finanszírozásához és a 2009-2010-ben keletkező költségvetési hiány menedzseléséhez elegendő - fogalmazta meg a dilemmát korábban a pénzügyminiszter.
Oszkó Péter akkoriban rögzítette, hogy ha a válságkezelő kormány végrehajtja programját, akkor felgyorsulhat a visszatérés a piaci finanszírozáshoz. Ennek feltételeit már hónapok óta készíti elő az Államadósság Kezelő Központ azzal, hogy a diszkont kincstárjegyek esetében a kibocsátásnál már visszaállította a szokásos mennyiséget, az államkötvény piacot pedig fokozatosan építi visszavásárlásokkal, valamint kis mennyiségű, de rendszeres aukciókkal.
Magyarország eddig 14,2 milliárd euró hitelt hívott le a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió által megajánlott keretből. Az ország ebből június végéig több mint 8 milliárd eurót használt fel. Akkor a pénzügyminiszter úgy fogalmazott: a finanszírozási csomag nagyban hozzájárult a jegybank devizatartalékainak emelkedéséhez. A felhasznált több mint 8 milliárd euróból az államadósság refinanszírozására, azaz a lejáró állampapírok kifizetésére, illetve visszavásárlására 6,5 milliárd eurót kellett fordítani, a többi a bankrendszer stabilitását segíti.
Londoni elemzők szerint itt volt az ideje a kötvénykibocsájtásnak.
Részletek>>>
A kormány a tervezett eurókötvény kibocsátás előtt egy nemzetközi roadshow keretében mérte fel a piacot, ennek tapasztalatai alapján dönthettek a kibocsátás mostani időzítéséről.
Július elején Frankfurtban, Amszterdamban és Londonban találkozott befektetőkkel a Bajnai Gordon miniszterelnök vezette magyar delegáció. A roadshow non deal - azaz nem ügylet központú - volt, de felmérte egy későbbi devizakötvény-kibocsátás lehetőségeit.
A magyar állam utoljára tavaly májusban bocsátott ki 1,5 milliárd euró értékben tízéves futamidejű eurókötvényt, amelynek kibocsátási hozamfelára 98 bázispont lett a 10 éves eurókamatcsere-hozam (midswap) felett. A 99,54 százalékos árfolyamon kibocsátott eurókötvény évi 5,75 százalékos fix kamatot fizet, lejárata 2018. június 11. Ugyancsak az elmúlt év tavaszán került sor egy 150 millió svájci frank, illetve egy 200 millió svájci frank összegű devizakötvény kibocsátására, az előbbi 5 éves futamidejű, az utóbbi 8 éves lejáratú.
A térség országai közül eddig Csehország próbálkozott devizakötvénnyel, másfél milliárdnyi eurókötvényt dobtak piacra áprilisban. A Barclays, az Erste csoport és a Deutsche Bank közös szervezésében kiadott ötéves lejáratú kötvény szelvénye 4,5 százalék, másodforgalmazói ára 98,839 százalék, induló hozamfelára az összehasonlítható eurókamatcsere-hozam (mid-swaps) felett 1,90 százalékpont volt. Akkor a piacon lévő magyar eurókötvények felára hozzávetőleg 4,35 százalékpont volt.
Lengyelország április végén jelentette be, hogy dollárban jegyzett kötvény kibocsátására készül. Ennek egyhetes amerikai népszerűsítő körútja június elején volt, a kibocsátás július 7-én történt meg. A 2019-ben lejáró, tízéves, 2 milliárd dollár összértékű kötvényt 99,788 százalékon bocsátották ki, 290 bázispontos felárral az amerikai referencia kötvény hozamához viszonyítva.
Vége az Oszkó-roadshownak
A befalapok kamatcsökkentésért kiáltanak
Lassú feltámadás: hogyan halásszunk a zavarosban?
Jobb adósok vagyunk, mint Kalifornia?
Rugalmasabb lesz az állampapírpiac
Büszkék lehetnek a lengyelek eurokötvényükre
MTI
Ismét egy lépéssel közelebb került Bulgária és Románia ahhoz, hogy teljes jogú schengeni tag legyen. 
