Családi kapcsolatok létesítésével visszaélés gyanújával folytatott büntetőeljárást, majd vádemelési javaslatot tett a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda 73 magyar és 1 szerb állampolgárral szemben, akik pénzért szerb férfiak házasságkötését szervezték meg magyar nőkkel - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata pénteken az MTI-vel.
Az 58 éves szerb gyanúsított 73 társával 2013 márciusa óta szervezte meg szerb férfiak házasságkötését magyar nőkkel. A házasságot kötött szerb férfiak - mint harmadik ország állampolgárai - így Németországban, illetve Ausztriában tartózkodási engedélyhez juthattak.
Képzeld el, hogy nem is érted a nejedet
A szervezők megbízásából a magyar állampolgárságú közvetítők olyan - szintén magyar - hajadon vagy elvált nőket kerestek fel, akik pénzért vállalták, hogy egy ismeretlen szerb férfival házasságot kötnek. Az esküvőt követően a feleségeknek ki kellett utazniuk újdonsült férjeikkel Németországba vagy Ausztriába, ahol jelen voltak a tartózkodási engedélyek megszerzéséhez szükséges eljárásoknál.
A nők 50 000 forint és 2 000 euró közötti összegeket kaptak egy-egy házasságért, a pénz első részletét a házasságkötés után, a másodikat a tartózkodási engedély megszerzését követően kapták meg. Az érintettek először az esküvőn találkoztak vőlegényükkel, akikkel a nyelvi nehézségek miatt általában beszélni sem tudtak.
Már 214 esetet bizonyítottak
A nyomozás során sok, Szerbiában megkötött házasság esetében merült fel az érdekházasság gyanúja, 214 esetben bizonyíthatóan anyagi haszonszerzés miatt jött létre a házasság. A Magyarországon folytatott nyomozás adatai alapján - nemzetközi együttműködés keretében - a német és az osztrák társszervek jelezték, hogy több eljárást is indítottak névházasság, tartózkodási szabályok megsértése, továbbá engedély nélküli tartózkodás miatt.
A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda az eljárást befejezte, az iratokat csütörtökön vádemelési javaslattal küldte meg a Kiskunhalasi Járási Ügyészségnek.
|
A magyar állam is ezt csinálja, csak nagyban (vélemény) Az álházasság során valaki pénzt fizet azért, hogy az Európai Unióban tartózkodási engedélyhez jusson. A letelepedési államkötvények megvásárlásakor valaki pénzt fizet azért, hogy az Európai Unióban tartózkodási engedélyhez jusson. (Pontosabban a pénzét majd visszakapja, csak a kamatok egy részéről mond le.) Mi a különbség? Az egyik törvénytelen és olcsó, a másikat törvényesítették, és nagy pénz kell hozzá. (Idén 300 ezer euró, mintegy 93 millió forint.) Amit szabad Jupiternek, bizony nem szabad a kisökörnek. De ki lehet ekkora bajban, hogy már 50 ezer vagy pár százezer forintért is csinál ilyet? Hajléktalanok? Három hónap után elhelyezkedni nem tudó munkanélküliek? Forinthiteles közmunkások? Rokkantnyugdíj nélküli munkaképtelenek? Nem éppen annak a jele, hogy „senkit sem hagyunk az út szélén”.(E. J.) |
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
