A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 2020. decembere és idén május közt összesen 184 ezer lakossági hitelszerződést léptettek ki az ügyfelek a törlesztési moratóriumból, és kezdték el fizetni ismét azok havi részleteit bankjuknak (számuk azóta tovább nőtt). Ezen belül 42 ezer lakáshitel és 64 ezer személyi hitel vált ismét törlesztővé. A vállalati hitelek közül 20 ezer esetében kezdték meg ismételten a szerződő felek tartozásuk teljesítését – közölte az MNB.
A lakossági moratóriumos hitelek állományában mindez kedvező tendenciát jelent. Tavaly év végén ugyanis még a fizetési stopra jogosult (tehát a hitelintézetek által 2020. március 18-ig kihelyezett) lakossági hitelek nagyobbik fele, 54 százaléka volt a moratórium védőhálója alatt. Idén májusra viszont ez az arány már 49, júniusra pedig 48 százalékra csökkent.
Volumen szerint májusig 5-5 százalékponttal apadtak a lakáshitelek (a jogosultak 46 százalékáról 41 százalékra) és a vállalati hitelek (40-ről 35 százalékra) tavaly decemberhez képest. Kisebb, 4 százalékos volt a mérséklődés a személyi kölcsönöknél (71-ről 67 százalékra), noha ezek kamata – és így a moratórium alatt a hitel tőkeösszegére rakódó, s az ügyfelet terhelő kamatköltsége is – magasabb a jelzáloghitelekkel összevetve.
Öszöntönzés a törlesztés megkezdésére
A moratóriumos hitelszerződések száma folyamatosan, egyenletesen csökken. Ennek oka, hogy a fizetőképes ügyfelek a járvány hatásának és nyomában a gazdasági bizonytalanság enyhülésével elhagyták a moratórium védőhálóját. Sokakat az év első hónapjaiban a bankjuktól a moratórium költségeire vonatkozó részletes tájékoztatás, illetve az MNB és a bankoknak a kilépést szorgalmazó kommunikációs kampánya ösztönzött a törlesztés újbóli megkezdésére. A vállalati ügyfelek közül sokan közvetlenebbül és gyakrabban kommunikálnak bankjukkal (esetleg újabb hitelt is felvennének), s ez sarkallt sokakat a moratórium elhagyására.
Az MNB közleménye megjegyzi: saját anyagi érdekük miatt is kiemelten fontos, hogy a fizetési stopban ma résztvevő adósok többsége a már kilépett számos ügyfélhez hasonlóan mielőbb újból megkezdje hitele törlesztését, és a moratórium hosszabbításával csak azok éljenek, akik valóban rászorulnak e védőhálóra. A hosszabbítás a kockázatok emelkedésével párhuzamosan a hitelintézeti értékvesztések megugrásához is vezethet. A bankok hitelezési kapacitásának ebből eredő esetleges szűkülése pedig a járványból való kilábalás ütemét is lassíthatja.
Akkora zűrzavarra nem számítanak, mint áprilisban, de komolyabb kilengés jöhet a tőke- és devizapiacokon hétfőn. 
