A kormány döntése szerint a vállalkozások esetében azok kérhetik a hitelmoratóriumot, amelyeknek az árbevétele legalább 25 százalékkal esett az előző évhez képest. Akik hosszabbítani szeretnék a moratóriumot 2022 június végéig, erről - a jogosultsági feltételek fennállása esetén - nyilatkozniuk kell majd a bankjuknak.
Németh László elmondta, felmérést nem készítettek, de becslésük szerint nagyságrendileg a hitelmoratóriumban eddig érintett kisvállalkozások egytizede vélhetően bentmarad a rendszerben. A hitelmoratórium főleg azoknak a vállalkozásoknak jelent segítséget, amelyeknél a bevétel még mindig elmarad a szokásostól, illetve nem tudtak helyreállni.
Az Iposz elnöke rámutatott arra, a kisvállalkozások jórésze felélte pénzügyi tartalékát, mert bérleti díjat és rezsit kellett fizetni a nem állami bérleményben lévő boltjuk, műhelyük után, a koronavírus miatti bezárások alatt is. Szerinte a magyar kisvállalkozásoknak sokat kell még fejlődniük pénzügyi ismeretekből. Jellemző rájuk, hogy nem alkalmaznak külön pénzügyi szakembert, maguk intézik a pénzügyeiket, munka mellett pedig kevésbé figyelnek a részletekre.
Az Iposz elnöke azt tanácsolja a szervezet érintett tagságának, hogy aki tudja, az kezdje meg a hiteltörlesztést, és csak az kérje a banktól a hitelmoratóriumot, aki másként nem képes megoldani a helyzetét. Az Iposz 164 önálló területi ipartestületet és szakmai szervezetet fog össze az országban, és mintegy 35 ezer vállalkozást ér el.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 1128,23 pontos, 0,84 százalékos csökkenéssel, 133 591,93 ponton zárt csütörtökön.
Vége a korlátoknak: Új korszak indul a magyar alternatív befektetéseknél
Így fektetnek be Magyarország legjobb szakemberei
Nem a piac a legnagyobb ellenség, hanem mi magunk – interjú
Az AI olyan lesz, mint a mobiltelefon – Klasszis Podcast
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
