Miért ilyen drágák a magyar lakáshitelek?

2015. szeptember 2. 16:40

Több mint három éve folyamatosan csökken a magyar lakáscélú hitelek átlagos hitelköltség mutatója, európai uniós összevetésben azonban a magyar mutató még mindig magas, a 28 tagállam közül csak Bulgáriában magasabb.

Amíg ennyi a bedőlt hitel, nem lesz jobb

Az európai viszonylatban magas magyar adat okai a közlemény szerint a magasabb kamatfelárban keresendők, amelyet a növekvő nem teljesítő hitállomány is nyomás alá helyez. A friss számokat nézve nem is javul a helyzet egyhamar: a korábbi jelentős javulás után a második negyedévben újra nőtt a bedőlt hitelek aránya, erről itt írtunk bővebben >>

Márpedig ez magasabb kockázatot jelent a bankok számára, amit a magasabb kamatfelárban kompenzálnak.

Az Európai Központi Bank statisztikái alapján Európában a finnek jutnak a legolcsóbban hitelhez, ha lakást szeretnének vásárolni: 2015 júniusában 1,44 százalék volt az átlagos hitelköltség mutató náluk. A másik "végletet" Bulgária képviseli, euró alapon 6,66 százalék, a nemzeti valuta, leva, alapon 6,27 százalék a háztartásoknak nyújtott lakáscélú hitelek átlagos hitelköltség mutatója.

A szomszédos országokban a magyarénál kedvezőbbek a lakáshitelek kondíciói.

Drágább hitelből kéne ugyanannyiért lakást vennünk

Bár a lakáscélú hitelek költségszintjét tekintve sereghajtónak számít Magyarország, egy átlagos, városi, 55 négyzetméteres lakás hitelből finanszírozott megvásárlása Magyarországon, illetve a szomszédos országokban, a helyi lakásárakat és átlagjövedelmeket figyelembe véve, ugyanakkora terhet ró a magyar átlagpolgárra, mint a szlovákiai vagy ausztriai szomszédokra.

Ország	havi átlagfizetés (városi)	ÁHKM	Átlagos ár Ft /m² (városi)	Lakásár (55 m²) millió Ft	Havi törlesztő részlet * Ft	törlesztő / havi fizetés	lakásár / éves fizetés
Magyaro.	151 000 Ft	5,75%	256 000	14,080	49 191	32,58%	7,8 év
Horváto.	185 870 Ft	5,46%	452 880	24,908	85 003	45,73%	11,2 év
Románia	77 543 Ft	4,14%	278 558	15,320	46 826	60,39%	16,5 év
Szlovénia	354 756 Ft	3,04%	566 100	31,135	86 431	24,36%	7,3 év
Szlovákia	222 352 Ft	2,98%	367 965	20,238	55 880	25,13%	7,6 év
Ausztria	671 772 Ft	2,48%	1 088 170	59,849	157 954	23,51%	7,4 év

Forrás: Otthon Centrum Hitel Center, EKB, Eurostat, numbeo.com. *20 éves futamidő, országos átlagos hitelköltség mutató, 50 százalékos önerő mellett

Az egy főre jutó, városi környezetben jellemző havi átlagfizetést figyelembe véve, az adott ország átlagos városi lakásárait alapul véve, egy átlag magyarnak 7,8 éven keresztül kell a fizetését félretennie egy 55 négyzetméteres városi lakás megvásárlásához. Ez a szint alig marad el az ausztriai, vagy szlovéniai értéktől. Ennek oka, hogy bár a szlovén fizetések kétszerese, az osztrák fizetések pedig négyszerese a magyar átlagnak, Magyarországon a legalacsonyabbak az ingatlanok árai - olvasható a közleményben.

Címkék: Személyes pénzügyek Bedőlt hitel Kamat Kamatfelár Lakáshitel THM

Friss

Mfor.hu Top24

Személyes pénzügyek Indul a nagy Revolut kutatás, értékes nyereményekkel

Natív tartalom | 2026. február 8. 08:22

Mintegy 2 millió magyar használja a Revolut szolgáltatásait, így mára megkerülhetetlen tényező a hazai pénzügyi szolgáltatók között. De mit gondolnak a felhasználók a Revolutról, mire használják azt, mivel elégedettek és mivel nem, választanák-e elsődleges számlának? A BiztosDöntés.hu online, 10 perc alatt kitölthető kutatásában ezekre a kérdésekre is keresik a választ, a résztvevők között pedig értékes nyereményeket sorsolnak ki.

Személyes pénzügyek Figyelem nyugdíjasok! Előbb hozza a postás a 13. és a 14. havi nyugdíjat

Privátbankár.hu | 2026. február 5. 16:21

Korábban, már péntektől kezdik kézbesíteni a februári dupla nyugdíj és a 14. havi első negyedét a posta.

A lakásfelújítási, korszerűsítési várakozások évek óta stagnálnak

Személyes pénzügyek Évek óta stagnálnak a lakásfelújítási várakozások

Privátbankár.hu | 2026. február 4. 11:26

A lakosság lakásfelújítási és korszerűsítési szándékai az elmúlt három évben csak enyhe hullámzást mutattak, határozott tendenciát nem. GKI 2026. januári lakossági felmérése szerint a következő egy évben a válaszolók 6 százaléka biztosan, 18 százaléka valószínűleg nagyobb összeget fog költeni lakóingatlanára.