“A kriptokirálynő elnémulása – miért hallgat a OneCoin-látnok, Ruja Ignatova? – hangzik a német Heise.de weboldal cikkének címe. Eszerint a digitális fizetőeszköznek nevezett “one” jövője erősen bizonytalan. Az one kibocsátását szeptember 25-én állítólag megkezdte egy Dubajban bejegyzett, Szófiában székelő OneCoin Ltd. nevű társaság. Az értékesítési időszak 2018 őszi lezárása azonban, ami után állítólag teljes pompájában bontakozott volna ki az új üzlet, kétséges.
Októberben csendben távozott Pierre Arens vezérigazgató, és Ruja Ignatova is eltűnt. Az Nbox bolgár weboldalra hivatkozva azt írják, egy november 3-ai hír szerint Ruja Ignatovát a müncheni repülőtéren letartóztatták. Ezt azóta senki nem erősítette meg, céloznak rá, hogy könnyen álhír, kacsa is lehet. De nem is cáfolta senki, még maga az érintett sem, s ez nem lehet túl megnyugtató az OneCoin-hívők számára.
Ismertetik “Dr. Ruja” pályafutását, benne egy 2012-es jogerős, felfüggesztett ítélettel, amit csődbűntett és csalás miatt kapott, egy év két hónapra Németországban. A 2014-ben létrehozott OneCoin/OneLife “konglomerátum” a weboldal szerint átláthatatlan céghálózatot takar, számos offshore és fedőcéggel.
Megveheted a guru műveit
A német újság lelkiismeretes volt, tudósítója a szófiai Slavejkov téri székhelyet is meglátogatta, ott azonban csak egy szuvenírboltra emlékeztető üzletet talált. (Kaphatók OneCoin-emléktárgyak, mint jegyzettömb, toll, valamint Dr. Ruja összes művei, kínai nyelven is.)
Emlékeztetnek rá, hogy ez év áprilisában a német Bafin pénzügyi felügyelet megtiltotta a OneCoin-cégek tevékenységét. Köztük a pénzt beszedő IMS International Marketing Services-nek is, amely 2016 decemberéig állítólag 360 millió eurót gyűjtött össze. Ebből azonban már csak 29 millió euró van meg az idő közben zárolt számlákon.
Számos országban üldözik
A OneCoin az utóbbi pár évben Nagy-Britanniában, Ausztriában, Olaszországban, Indiában, Vietnamban és Portugáliában is felkeltette a hatóságok figyelmét a német cikk szerint.
|
| (coindesk.com) |
Valamint Magyarországon, Finnországban, Luxemburgban és Belize-ben is – tehetjük hozzá a kriptodevizákkal szembeni ellenszenvvel aligha vádolható Coindesk.com oldal hírei alapján. Itt az Onecoin-tágyú cikkek szinte csak arról szólnak, mikor melyik ország mely hatósága mit tett a piramisjáték megszüntetése érdekében. (Vélhetően a kriptodevizákkal foglalkozó "rendes" vállakozásoknak is érdekében áll elhatárolódni a csalóktól. Bár mások szerint meg az egész kriptodeviza-mánia egyetlen nagy piramisjáték.)
Látszólagos fizetőeszköz
A bitcoinnal, ethereummal, litecoinnal és számos társával ellentétben (ezekről itt írtunk) ugyanis úgy tűnik, itt valami másról van szó, mint könnyen és olcsón használható fizetőeszköz megteremtéséről. Idén tavasszal az MNB is figyelmeztetett a cégre, az akkori megfogalmazásuk szerint “látszólagos virtuális fizetőeszközről” van szó.
“A piramisjátékhoz hasonlító OneCoin konstrukció látszólag valamiféle eszközökbe történő befektetést tesz lehetővé, valójában azonban kereskedni kizárólag a tevékenységet szervező által üzemeltetett zárt és nem ellenőrizhető fórumon lehet” – írtuk akkoriban.
Csináltak árat
A Coinmarketcap nevű oldalon, ahol az egyes “kriptovaluták” – már van belőlük állítólag több mint 1300, bár a nagy részük nem működik vagy nem vehető komolyan – “one” vagy “onecoin” nem is szerepel. A kétes OnecCoin-cégcsoport saját állítása szerint az első zsetonjuk (token) értéke 2015. január 20-án 0,4 euró volt, 2017. szeptemberében pedig már 15,95. Hogy ezt mire alapozzák, nem világos, nem valódi piaci terméknek árat kitalálni azonban nem nehéz.
Az MNB-nek a használhatatlanság határán mozgó felhasználói felületű, a gyanús cégekre figyelmeztető adatbázisában ma is szerepel az OneCoin (képünkön), részletesebb magyarázat nélkül. Az Onecoin-honlap viszont ma is elérhető.
Így kereskedtek szerda délelőtt a budapesti tőzsdén. 
