Új nyugdíjszabályok, választási cukorkák – még nagyobb lesz az osztrák munkaerőhiány?

(Fotó: depositphotos.com)

Ausztriában elfogadtak egy törvénymódosítást, amelynek értelmében megkönnyítik a korkedvezményes nyugdíjazást. Eddig a férfiak közül aki 65 éves koránál előbb, legkorábban 62 évesen nyugdíjba akart menni, az megtehette, de csak a nyugdíját csökkentő levonásokkal. Ezek elérhették a nyugdíj 15,3 százalékát.

A jövő év januárjától azonban azok, akik legalább 45 éves szolgálati viszonnyal rendelkeznek, levonások nélkül mehetnek majd nyugdíjba, már 62 évesen. (Ez most csak a férfiakat érinti, a nők eleve korábban mehetnek nyugdíjba, már 60 éves kortól.)

A Der Standard egy patinás bécsi vendéglőt említ, ahonnét három pincér is ki szeretné használni a lehetőséget, hogy korábban nyugdíjba mehessen. “A hely elveszíti velük a lelkének egy részét is. Ezzel egyenesen a nyugdíj felé irányítanak olyanokat, akik még tovább dolgoznának” – panaszkodott az üzletvezető.

45 év elég volt

A Wiener Zeitung a nyugdíjreform fellazításáról beszél, és – egy korábbi választási évhez hasonlóan – a tegnapi előrehozott választásokkal magyarázza a hirtelen elfogadott új nyugdíjszabályt. Emlékeztetnek rá, hogy a szocialista SPÖ régi követeléséről van szó, amit a “45 év elég volt” szlogennel népszerűsítettek. Ezt azonban most más pártok is támogatták.

Az új, levonások nélküli korkedvezményes nyugdíj egyes becslések szerint csak 50-70 millió euróba kerül majd évente. Az ÖVP viszont 400 millió euróról beszélt a Der Standard szerint, a Pénzügyminisztérium pedig 500 millióról. A legalább 45 szolgálati év után nyugdíjba vonulók átlagos nyugdíja így 2553 euróról 2921 euróra (mintegy 976 ezer forintra) emelkedik.

Újabb cukorka a nyugdíjasoknak

Ráadásul, szintén a választás elé időzítve, augusztus végén elfogadták a jövő évi nyugdíjemelés mértékét is. Elvileg a 2,0 százalékos inflációt kellett volna az emelésben érvényesíteni, ez azonban csak a magasabb nyugdíjakra lesz érvényes.

Az 1115 eurónál csekélyebb nyugdíjak emelése a kormány döntése szerint 2,6 százalékos lesz, a közepes nyugdíjak is infláció felett nőnek majd. A rossz nyelvek “választási cukorkáról” (a választás előtt a nyugdíjasoknak adott ajándékról) beszéltek már akkor is. Az országban tegnap, vasárnap előrehozott választásokat tartottak.

55-ből 20 a költségvetésből jön

Kell-e egyáltalán nyugdíjreform Ausztriában? – tette fel a kérdést a Der Standard a főbb pártok politikusainak. Úgy tűnik, a nagyobb pártok alapvetően elegendőnek tartják a korábbi reformokat és finanszírozhatónak a rendszert.

A kisebb, ellenzéki pártok inkább kritizálják, például a sok kedvezmény, korkedvezmény miatt. Vagy azért, mert 55 milliárdnyi ausztriai nyugdíjkiadásból már 20 milliárdot az államkasszából kell betolni. (Egyébként más országokhoz hasonlóan, mint Németország vagy Magyarország.)

Irigykedő német nyugdíjasok

A nyugdíjakért az osztrákokat egyébként sokan irigylik, még a németek is. Amint az említett, közel egymillió forintos átlagnyugdíj-értéken is látszik, az osztrák nyugdíj alapvetően magas. Igaz, ehhez magasabb járulékfizetés (és költségvetési hozzájárulás) is tartozik.

Németországban pénteken összeült a kormánykoalíció egy bizottsága, hogy a tervezett alapnyugdíjról (Grundrente) értekezzen, ami a koalíciós szerződésben szerepel. A döntést végül október 11-re halasztották, úgy tűnik, még mindig komoly ellentétek vannak a partnerek között.

Eltértek a szerződéstől?

A Der Spiegel gordiuszi csomóhoz hasonlítja a problémakört. Az alapnyugdíjat azok kapnák, akik nyugdíja alacsony, de a szolgálati viszonyuk meghalad egy bizonyos szintet. Ettől az időskori szegénység kockázatának csökkenését várják. (Erről itt is írtunk.)

A koalíciós szerződésben az van, hogy ezt rászorultsági alapon, az anyagi helyzet figyelembe vételével ítélnék oda, nem automatikusan. Hubertus Heil szocialista munkaügyi miniszter azonban olyan javaslatot terjesztett elő, amely a rászorultsági vizsgálattól eltekint. Ez a kereszténydemokrata partner erős ellenállásába ütközik.

Német nyugdíjcukorka is lesz?

A lehetséges kompromisszum egyik útja, ha a jövedelmet figyelembe veszik ugyan, de a vagyont nem. Ha tehát például valakinek nagy háza van, de nem adja ki, akkor ettől nem esik el az alapnyugdíjtól.

Úgy tűnik, a német politikusok is hajlamosak választási kampányfogásnak használni a nyugdíjemelést. Erre utal a Frankfurter Allgemeine Zeitung cikke, amely azt írja, hogy technikai okokból 2020-ban magas, 2021-ben viszont szerény nyugdíjemelés várható.

A nyugdíj-jojó

Márpedig 2021 éppen megint választási év lesz, a német nyugdíjat hagyományosan július elejétől emelik. Most a német politikusok, az illetékes Munkaügyi Minisztérium szakértőivel azon tanakodnak, hogyan lehetne megelőzni ezt a “nyugdíj-jojót”, a nyugdíjak emelését kiegyensúlyozottabbá tenni.

Amint az osztrák Kurier megjegyzi: Ausztriában majdnem kétmillió ember, a lakosság 22 százaléka nyugdíjas. Ők ráadásul sokkal nagyobb arányban mennek szavazni, mint más korosztályok tagjai.