Óriási összegek mennek nyugdíjra, mégis kísért az időskori szegénység réme
Lassan a szövetségi kiadások fele szociális célokra megy, és annak is a zöme a nyugdíjkassza kipótolására. Ennek ellenére kutatók úgy vélik, hogy az időskori szegénység a következő húsz évben csak nőttön nőni fog Németországban. Itthon sem feltétlenül megnyugtató a helyzet.
 |
| (Fotó: Pixabay) |
A nyugdíjrendszer kisebb-nagyobb változtatása, reformja Németországban szinte folyamatosan napirenden van. Így többek között a keletnémet és a nyugatnémet nyugdíjszínvonal közelítése egymáshoz vagy a gyerekvállalás figyelembe vétele a nyugdíjban. Annak ellenére, hogy az ország népessége sokak szerint sohasem élt ilyen jól, sok német legfőbb félelmeinek egyike az “időskori szegénység” (Altersarmut).
A közéletet foglalkoztató legutóbbi témák egyike érthető okokból az alacsony nyugdíjak egy részét kipótolni hivatott alapnyugdíj (“Grundrente”), amelynek kidolgozását korábban erre az évre ígérték. Pénteken Hubertus Heil szociális miniszter (SPD) be is mutatott erről egy koncepciót a Bundestagban (a szövetségi parlamentben).
A konzervatívnak számító Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) azt emelte ki ebből, hogy még sohasem fordítottak annyi adóbevételt a nyugdíjakra, mint jövőre fognak: 101,8 milliárd eurót. Ez 3,7 milliárddal több, mint amennyit erre az évre irányoztak elő. Eközben az egész szövetségi költségvetés csak 3,4 milliárddal (359,8 milliárd euróra) fog emelkedni 2020-ban. (Néhány területre ugyanis kevesebbet költenek, és csökkennek a kamatkiadások is.)
A kiadások fele már szociális
Az idén a németek már a szövetségi kiadások 41 százalékát a szociális és munkaügyi területnek adják, jövőre ez 44 százalékra nőhet. Egészségüggyel és családtámogatásokkal együtt pedig a számla már 51,1 százalék, ami 2023-ra 53 százalékra nőne.
Ebben azonban még nincsen benne az említett alapnyugdíj, amit azok kapnának, akik hosszú szolgálati idővel rendelkeznek, de alacsony volt a keresetük. A tervek szerint 2021-ben vezetnék be, de a kormánykoalíció még jócskán vitatkozik rajta.
Lehet ötmilliárddal több a nyugdíj?
A FAZ szerint Heil miniszter tervezete a rászorultság vizsgálata nélkül vezetné be az alapnyugdíjat, és a költségvetésből különítene el rá egy nagyjából ötmilliárd eurós összeget. Így a nyugdíjakra fordított költségvetési pénzek tovább nőnének. Ám a CDU/CSU és az SPD koalíciós szerződésében az áll, hogy rászorultsági vizsgálat alapján kellene az alapnyugdíjat odaítélni.
Feltehetően szándékosan a törvénytervezet bejelentésére időzítették a Bertelsmann Alapítvány és a DIW Berlin (Deutsche Institut für Wirtschaftsforschung) gazdasági kutatóintézetek közös tanulmányukat, amelynek címe “Emelkedő időskori szegénység: Javításokra van szükség a nyugdíjrendszer reformjában”. Eszerint az utóbbi évek korrekciói ellenére is emelkedett az időskori szegénység kockázata. Sem a nagy koalíciós szerződésben, sem a miniszter előterjesztésében szereplő módosítások nem elegendőek ennek megállítására.
Minden hatodik helyett minden ötödik
Eszerint húsz év múlva 21,6 százalék lehet a szegény nyugdíjasok aránya, ami azt jelenti, hogy több mint ötödük lenne ilyen helyzetben, még akkor is, ha Németország konjunkturális kilátásai (gazdasági növekedése) nem rosszabbodnak. Jelenleg ez az arány 16,8 százalék. Emellett úgy becsülik, hogy a mostani kilencről 12 százalékra nő két évtized alatt azon idősek aránya, akik segélyre szorulnak.
Németországban a szegénység által veszélyeztetettnek azokat tekintik, akik jövedelme havonta 905 euró alatti (jelenleg majdnem pontosan háromszázezer forint). Az említett alapnyugdíjra pedig azok lennének jogosultak, akik jövedelme 777 euró (258 ezer forint) alatt marad.
Nem jó másnak lenni
A legfontosabb rizikócsoportok a szegénység szempontjából az alacsony képzettségűek és az egyedülállók, a migrációs háttérrel rendelkezők, a tartósan munkanélküliek és az önálló tevékenységet végzők. Átlagon felül nőhet a szegénység kockázata a nők és a kelet-németek körében is.
Ezeket a kockázatokat a tanulmány szerint a leendő, koalíciós szerződés szerinti alapnyugdíj csak nagyon kis mértékben mérsékli. Ennek az az oka, hogy csak az alacsony nyugdíjat kapó személyek kevesebb mint harmada esne a hatálya alá. A legtöbb érintettnek ugyanis nem lesz meg az előírni tervezett 35 éves szolgálati viszonya.
Ingatlan és értékpapír
Ugyanakkor a miniszter rászorultságot nem vizsgáló koncepciója valamivel nagyobb körben hárítaná el a szegénység veszélyét. Csakhogy számos olyan nyugdíjast juttatna pluszjövedelemhez, akiknek erre nincs szükségük.
Sokaknak van ugyanis más jövedelmük is (például ingatlankiadásból vagy értékpapírból). A “Heil-koncepció” így jóval drágább, évi hétmilliárd euróba is kerülhet, míg a “koalíciós verzió” csak nagyjából évi egymilliárdba.
Amint korábban írtuk, a német nyugdíjasok egy része adózik is, vagy magas nyugdíja, vagy egyéb jövedelmei miatt.
Mi a helyzet Magyarországon?
A KSH által közölt relatív jövedelmi szegénységi, valamint potenciális társadalmi kirekesztődésről szóló adatok segítségével megnéztük, hogyan alakult a magyar nyugdíjasok helyzete. A relatív jövedelmi szegénység azokat a háztartásokat érinti, ahol a bevétel nem éri el a szegénységi küszöböt, amely Magyarországon 2017-ben a mediánjövedelem 60 százaléka, 1,006 millió forint volt. Ez havi szinten fejenként 83 855 forintot jelent.
A 2010 és 2017 közti időszakban érezhetően nőtt azon nyugdíjasok aránya a társadalomban, akik a szegénységi küszöb alá szorultak, viszont a súlyos anyagi deprivációban (nem engedhetnek meg maguknak legalább négyet a meghatározott listáról) élők aránya ugyanakkor csökkent. A szépkorúak esetében a „szegénységi és társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek” tárgyú statisztika ebből a két mutatóból áll össze, így összességében az látszik, hogy az egyébként is szegényebb nyugdíjasok helyzete tovább romlott, míg az alapból valamivel jobb helyzetben lévők sorsa tovább javult.
Címlapon
Olaszországban már nem csak pörkölik, de termesztik is a kávét
A globális klímaváltozás miatt 2050-re a kávétermesztésre alkalmas helyek a trópusi területeken a jelenlegi felére csökkenhetnek, ezért Kaliforniában, Ausztráliában és Szaúd-Arábiában, de még Olaszországban is, mely országok amúgy kívül esnek a hagyományos kávétermesztési övezeten, már próbálkoznak a kávébab meghonosításával.
További cikkek
-
Valami gond van az OTP Bank rendszerével
Nagy erőkkel dolgoznak a probléma elhárításán. Tovább
-
Ki nézi terroristáknak a nyugdíjasokat? A Hét Sztorija
Banki azonosítás, terroristának nézett nyugdíjasok, Mészáros Lőrinc kedvenc témája a stadionok lelátóján, magyar korrupciós helyzet német vállalatvezetői szemmel - tartalmi ízelítő a megújult Piac&Profit magazinból. Tovább
-
Itt van, hányan igényelték eddig a falusi csokot
Júliusban indult a program. Tovább
-
Ha meglepő dolgokat akar olvasni a bevásárlásról, akkor ez a hír nem Önnek szól
Így hát ne lepődjön meg, ha a kattintás túloldalán nem lepné meg semmi. Tovább
-
Őrült módon elszállt az alapvető élelmiszerek ára
Több esetben még a kiemelkedő, kormány által sokat emlegetett nettó keresetnövekedést is meghaladó mértékű drágulásról árulkodnak a számok. Tovább
-
Kell-e félnünk a túlzott eladósodottságtól?
Úgy falják a magyarok a hitelt, mintha nem kellene visszafizetni. De vajon meddig tarthat még az öröm? Van még hova eladósodni? A Privátbankár kérésére a Bank360 szakértője megvizsgálta a hitelpiac egészségét. Tovább
-
1,7 millió rezsiutalványt már beváltottak
A villanyszámlákat fizetik inkább ezzel. Tovább
-
Az amerikaiaknak fogjuk köszönni a következő rezsicsökkentést?
Európában is, Amerikában is alacsony szinten vannak a gázárak, sok éves mélypontok közelében. Tovább
-
Kell-e félni a személyi kölcsöntől?
A személyi kölcsönök állománya minden korábbinál magasabb, ráadásul az idei növekedés 28,5 százalék körüli. A gazdasági környezet kifejezetten kedvező a további kihelyezésekre; az alacsony kamatkörnyezet mellett a bankok és hitelintézetek piaci gyakorlata is a növekedést segíti. Tovább
-
2,5 millióan jogosultak a novemberi nyugdíjprémiumra
Nemcsak az öregségi nyugdíjasok, hanem minden nyugdíjszerű ellátásban részesülő ember megkapja azt, aki jogszabályilag jogosult rá, hangsúlyozta Novák Katalin az M1-en. Tovább
-
Nagycsaládos autóvásárlási támogatás: erről a költségről sokan elfelejtkeznek
Sokaknak csak az új autó lebeg a szeme előtt, de a fenntartási költségeket is érdemes figyelembe venni. Ezek közé tartozik a kötelező biztosítás és a casco is. Mi a helyzet, ha a támogatással veszünk autót? Kötelező-e így cascot kötni az autóra? Tovább
-
Mekkora összeggel kezdenék a nyugdíjas éveket a magyarok?
Megválaszolták az egyik legfontosabb jövőbeli kérdést a Pénztárszövetség kutatásában megkérdezett emberek. Nevezetesen, hogy mekkora összeggel szeretnének belevágni a nyugdíjas évekbe. A spóroláshoz pedig az egyik legjobb megoldást továbbra is a pénztárak nyújtják. Tovább
-
Orbán Viktor bejelentette, mennyi lesz a nyugdíjprémium és a nyugdíjkiegészítés
Jól számoltunk nemrég: előbbi átlagosan 20 ezer forint, utóbbi pedig 11 ezer forint lesz. Tovább
-
A magyar fiatalok már több mint fele gondolja úgy, hogy nyugdíjasként is dolgoznia kell majd
Egyre fiatalabban kezdik meg az idős évekre való előtakarékoskodást. Tovább
-
Betalált a kormány autóvásárlós programja
A vártnál is nagyobb az érdeklődés a nagycsaládosok autóvásárlási támogatása iránt, az elmúlt három hónapban már több mint 14 ezren igényelték. Tovább
-
Pénztárszövetség: Mindenkinek szüksége van a takarékoskodásra – komoly lehetőség a pénztáraknál
Az öngondoskodás és a hosszú távú, például nyugdíjcélú és egészségmegőrzést segítő megtakarítások terén bőven van tér a fejlődésre. Tovább
-
Új nyugdíjszabályok, választási cukorkák – még nagyobb lesz az osztrák munkaerőhiány?
Változtak a nyugdíjba vonulási szabályok Ausztriában, könnyebb lesz idő előtt nyugdíjba menni. Tovább
-
Az azonnali foglalózás komoly buktatókat rejthet magában
A jó lakások manapság akár pár nap alatt is elkelhetnek, a nagy rohanásban pedig gyakran nem vagyunk kellően elővigyázatosak. Tovább
-
Novemberben érkezik a nyugdíj-kiegészítés és a prémium is
A kormány még nem döntött, de ez nem veszélyezteti a kifizetést. Tovább
-
A Jóléti Számla segíthet a leendő nyugdíjasokon
Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége csütörtökön tartott konferenciáján ismét terítékre került az MNB terve, az úgynevezett Jóléti Számla. Tovább
Videók
Utánajártunk
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Ahol a portfoliómenedzserek szabad kezet kapnak – Köves Benedek
-
Ha nincs magyar reálkamat, fektessünk más devizába – Kovács Szilárd
-
Az orosz medvéből orosz bika lesz? – Pálfi György
-
2020-2021 vízválasztó lehet a hazai bankrendszerben – Jelasity Radován
-
Nem kell félni szembemenni a piaccal – Czifra Gábor
-
Nem sikervállalkozóból, hanem sikerbefektetőből van igazán kevés – Oszkó Péter
-
Száz vállalati bankot is elbírna a magyar piac – Kovács Levente
