Óriási összegek mennek nyugdíjra, mégis kísért az időskori szegénység réme
Lassan a szövetségi kiadások fele szociális célokra megy, és annak is a zöme a nyugdíjkassza kipótolására. Ennek ellenére kutatók úgy vélik, hogy az időskori szegénység a következő húsz évben csak nőttön nőni fog Németországban. Itthon sem feltétlenül megnyugtató a helyzet.
 |
| (Fotó: Pixabay) |
A nyugdíjrendszer kisebb-nagyobb változtatása, reformja Németországban szinte folyamatosan napirenden van. Így többek között a keletnémet és a nyugatnémet nyugdíjszínvonal közelítése egymáshoz vagy a gyerekvállalás figyelembe vétele a nyugdíjban. Annak ellenére, hogy az ország népessége sokak szerint sohasem élt ilyen jól, sok német legfőbb félelmeinek egyike az “időskori szegénység” (Altersarmut).
A közéletet foglalkoztató legutóbbi témák egyike érthető okokból az alacsony nyugdíjak egy részét kipótolni hivatott alapnyugdíj (“Grundrente”), amelynek kidolgozását korábban erre az évre ígérték. Pénteken Hubertus Heil szociális miniszter (SPD) be is mutatott erről egy koncepciót a Bundestagban (a szövetségi parlamentben).
A konzervatívnak számító Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) azt emelte ki ebből, hogy még sohasem fordítottak annyi adóbevételt a nyugdíjakra, mint jövőre fognak: 101,8 milliárd eurót. Ez 3,7 milliárddal több, mint amennyit erre az évre irányoztak elő. Eközben az egész szövetségi költségvetés csak 3,4 milliárddal (359,8 milliárd euróra) fog emelkedni 2020-ban. (Néhány területre ugyanis kevesebbet költenek, és csökkennek a kamatkiadások is.)
A kiadások fele már szociális
Az idén a németek már a szövetségi kiadások 41 százalékát a szociális és munkaügyi területnek adják, jövőre ez 44 százalékra nőhet. Egészségüggyel és családtámogatásokkal együtt pedig a számla már 51,1 százalék, ami 2023-ra 53 százalékra nőne.
Ebben azonban még nincsen benne az említett alapnyugdíj, amit azok kapnának, akik hosszú szolgálati idővel rendelkeznek, de alacsony volt a keresetük. A tervek szerint 2021-ben vezetnék be, de a kormánykoalíció még jócskán vitatkozik rajta.
Lehet ötmilliárddal több a nyugdíj?
A FAZ szerint Heil miniszter tervezete a rászorultság vizsgálata nélkül vezetné be az alapnyugdíjat, és a költségvetésből különítene el rá egy nagyjából ötmilliárd eurós összeget. Így a nyugdíjakra fordított költségvetési pénzek tovább nőnének. Ám a CDU/CSU és az SPD koalíciós szerződésében az áll, hogy rászorultsági vizsgálat alapján kellene az alapnyugdíjat odaítélni.
Feltehetően szándékosan a törvénytervezet bejelentésére időzítették a Bertelsmann Alapítvány és a DIW Berlin (Deutsche Institut für Wirtschaftsforschung) gazdasági kutatóintézetek közös tanulmányukat, amelynek címe “Emelkedő időskori szegénység: Javításokra van szükség a nyugdíjrendszer reformjában”. Eszerint az utóbbi évek korrekciói ellenére is emelkedett az időskori szegénység kockázata. Sem a nagy koalíciós szerződésben, sem a miniszter előterjesztésében szereplő módosítások nem elegendőek ennek megállítására.
Minden hatodik helyett minden ötödik
Eszerint húsz év múlva 21,6 százalék lehet a szegény nyugdíjasok aránya, ami azt jelenti, hogy több mint ötödük lenne ilyen helyzetben, még akkor is, ha Németország konjunkturális kilátásai (gazdasági növekedése) nem rosszabbodnak. Jelenleg ez az arány 16,8 százalék. Emellett úgy becsülik, hogy a mostani kilencről 12 százalékra nő két évtized alatt azon idősek aránya, akik segélyre szorulnak.
Németországban a szegénység által veszélyeztetettnek azokat tekintik, akik jövedelme havonta 905 euró alatti (jelenleg majdnem pontosan háromszázezer forint). Az említett alapnyugdíjra pedig azok lennének jogosultak, akik jövedelme 777 euró (258 ezer forint) alatt marad.
Nem jó másnak lenni
A legfontosabb rizikócsoportok a szegénység szempontjából az alacsony képzettségűek és az egyedülállók, a migrációs háttérrel rendelkezők, a tartósan munkanélküliek és az önálló tevékenységet végzők. Átlagon felül nőhet a szegénység kockázata a nők és a kelet-németek körében is.
Ezeket a kockázatokat a tanulmány szerint a leendő, koalíciós szerződés szerinti alapnyugdíj csak nagyon kis mértékben mérsékli. Ennek az az oka, hogy csak az alacsony nyugdíjat kapó személyek kevesebb mint harmada esne a hatálya alá. A legtöbb érintettnek ugyanis nem lesz meg az előírni tervezett 35 éves szolgálati viszonya.
Ingatlan és értékpapír
Ugyanakkor a miniszter rászorultságot nem vizsgáló koncepciója valamivel nagyobb körben hárítaná el a szegénység veszélyét. Csakhogy számos olyan nyugdíjast juttatna pluszjövedelemhez, akiknek erre nincs szükségük.
Sokaknak van ugyanis más jövedelmük is (például ingatlankiadásból vagy értékpapírból). A “Heil-koncepció” így jóval drágább, évi hétmilliárd euróba is kerülhet, míg a “koalíciós verzió” csak nagyjából évi egymilliárdba.
Amint korábban írtuk, a német nyugdíjasok egy része adózik is, vagy magas nyugdíja, vagy egyéb jövedelmei miatt.
Mi a helyzet Magyarországon?
A KSH által közölt relatív jövedelmi szegénységi, valamint potenciális társadalmi kirekesztődésről szóló adatok segítségével megnéztük, hogyan alakult a magyar nyugdíjasok helyzete. A relatív jövedelmi szegénység azokat a háztartásokat érinti, ahol a bevétel nem éri el a szegénységi küszöböt, amely Magyarországon 2017-ben a mediánjövedelem 60 százaléka, 1,006 millió forint volt. Ez havi szinten fejenként 83 855 forintot jelent.
A 2010 és 2017 közti időszakban érezhetően nőtt azon nyugdíjasok aránya a társadalomban, akik a szegénységi küszöb alá szorultak, viszont a súlyos anyagi deprivációban (nem engedhetnek meg maguknak legalább négyet a meghatározott listáról) élők aránya ugyanakkor csökkent. A szépkorúak esetében a „szegénységi és társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek” tárgyú statisztika ebből a két mutatóból áll össze, így összességében az látszik, hogy az egyébként is szegényebb nyugdíjasok helyzete tovább romlott, míg az alapból valamivel jobb helyzetben lévők sorsa tovább javult.
Címlapon
NER-es kapcsolatra lőttek ki az Est Media-részvények
Méghozzá annak hatására, hogy a cég hétfőn indikatív vételi szándéknyilatkozatot tett a biztonságtechnológiai és kriminalisztikai megoldásokkal foglalkozó Communication Technologies Kft. 51 százalékos üzletrészének megvásárlására, amelynek tulajdonosai az ajánlatot elfogadták.
További cikkek
-
Mi az a Revolut? Ez is úgy jár nálunk, mint az Uber?
Tényleg ingyenes, vagy vannak rejtett költségek? Biztonságban van-e a rajta elhelyezett pénz? Kell-e ilyen nekem? Tovább
-
Eddig az eladók diktáltak, most majd a vevők fognak
Az év második felében megcsappant a kereslet az ingatlanpiacon, lassult a drágulás üteme, emiatt pedig kínálati boom indult meg. Tovább
-
A MÁP Plusztól a matuzsálemkötvényekig – érdemes még kamatra vadászni?
A kötvénypiac súlya valójában nagyobb a tőkepiacokon, mint a részvénypiacoké. A kibocsátott mennyiség a pénznyomdák hatására is tovább nő. Az egyszerű kisbefektetők is gondolkodhatnak államkötvényekben, de más hasonló termékekben is. Az oktatásban Magyarországon a pénzügyek szinte semmilyen szerepet nem kapnak, de ezt lehet pótolni. Tovább
-
238 ezer magyar nyugdíjas nyomorog
Hiába a kormányzati dicshimnusz az emelkedő nyugdíjakról, a reálérték megőrzéséről, a statisztika szerint egyre többen élnek a szegénységi küszöbként meghatározott jövedelemből. Tovább
-
Nyugdíjreform? Még mit nem! Visszarendeződés jön
Amióta nincs akkora válság, egy csomó országban politikai okokból visszavonták vagy felpuhították a korábban elhatározott nyugdíjreformokat. Ez később még csúnyán visszaüthet az OECD szerint. Nagy gond, hogy egyre többen dolgoznak részmunkaidőben, határozott időre vagy vállalkozóként, az ő nyugdíjuk pedig kevesebb lesz. Tovább
-
Nemcsak a nyugdíjakkal van itt baj, hanem a nyugdíj előtt állók fizetésével is
Gyakran használnak egy mutatót, ami azt jelzi, hogy a bérekhez képest hogyan alakulnak a nyugdíjak. Nyugdíjak emelkedése jóval elmaradt a bérekétől. Tovább
-
Egyre többen nélkülözik a húsételeket
Megjelentek a legfrissebb adatok a magyar háztartások életszínvonaláról. A felszínen ugyan egyre jobb a helyzet, a számok mögé nézve, találni meglepő változásokat. Tovább
-
Ott tartunk, hogy a zöldség lett a húsleves legdrágább hozzávalója
Szokatlan oka van a szokatlan helyzetnek. Tovább
-
37 dolog, amit Párizsban tanultam
Sok morogni való akad Párizsban, ami nincs benne a színes prospektusokban. De azért mégis gyönyörű és egyszer mindenképpen látni kell. Jegyzet. Tovább
-
A nap grafikonja: A boldogság U alakú?
Mitől függ a boldogság? Nagyon sok mindentől, és egyénileg is változó, de nagy átlagban az életkortól is. Az azonban nem biztos, hogy minél fiatalabb valaki, annál boldogabb. A mélypont is másutt van, nem a szépkorúaknál. Tovább
-
Akár pokol is lehet az egyszerűsített bankváltás
A bankváltástól sokan idegenkednek, mert az ügyintézést bonyolultnak és időigényesnek tartják - még akkor is, ha csak egy szimpla bankszámláról van szó. Tovább
-
Főleg a villanyszámla kifizetésére használják a rezsiutalványokat
Az utalványok kétharmadát már beváltották a postákon. Tovább
-
Tárgyak helyett élményeket veszünk – már nemcsak a fiatalok gondolják ezt
Vannak megatrendek, olyan folyamatok, amelyek megállíthatatlanul átalakítják életüket - ezek jó befektetést jelenthetnek. Interjú Naffa Helenával, az Aegon Alapkezelő szenior elemzőjével. Tovább
-
Működik a kormányzati szankció, de még mindig 11 ezren bukják a családi pótlékot
Az emberi erőforrások államtitkára szerint sikeres volt a büntetésnek is beillő intézkedés: egyre kevesebb család bukja a családi pótlékot. Ám még így is sokan érintettek. Tovább
-
Még a válság sem tudott javítani a magyarok pénzügyi tudatosságán
Nincsenek jó véleménnyel a szakemberek a magyarok pénzügyi tudatosságáról. Tovább
-
Magyarországon is prémium programot indított a Visa
Mától a Visa Gold-, Platinium- és Infinite-kártyatulajdonosok számára válhatnak elérhetővé kényelmi szolgáltatások. Csehországban már néhány éve működik ilyen program. Tovább
-
Jövőre sem emelik az öregségi nyugdíjminimumot, marad 28 500 forint
Az elmúlt évekhez hasonlóan 2020-ban sem változik az öregségi nyugdíjminimum 28 500 forintos összege. Tovább
-
Legyőzni a halált, meghosszabbítani az életet – indulnak az emberkísérletek
De mi lesz, ha sikerül 130 évig élni? Összeomlik a nyugdíjrendszer? Vagy csak a gazdagok élhetnek sokáig? Tovább
-
Más lesz a benzin összetétele jövőre
Tovább növelik a biológiai eredetű összetevőket az üzemanyagokban, így a 95-ös benzin bioetanol aránya 6,1 százalékra nő. Tovább
-
Lassan ideje lépned, ha erre az évre adó-visszatérítést szeretnél
Sokaknak fogalmuk sincs arról, milyen lehetőségeik vannak. Tovább
Ajánlatunk
Videók
Utánajártunk
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Ahol a portfoliómenedzserek szabad kezet kapnak – Köves Benedek
-
Ha nincs magyar reálkamat, fektessünk más devizába – Kovács Szilárd
-
Az orosz medvéből orosz bika lesz? – Pálfi György
-
2020-2021 vízválasztó lehet a hazai bankrendszerben – Jelasity Radován
-
Nem kell félni szembemenni a piaccal – Czifra Gábor
-
Nem sikervállalkozóból, hanem sikerbefektetőből van igazán kevés – Oszkó Péter
-
Száz vállalati bankot is elbírna a magyar piac – Kovács Levente
