Hollandia, mint tudjuk, virágnagyhatalom. A tőzsdén adják-veszik a palánták, hagymák tonnáit, amelyek hűtőkamionokban és repülőgépeken villámgyorsan eljutnak a világ minden országába, köztük hozzánk. A magyar virágboltok árualapjának nagy része is a fapapucsok és a szélmalmok országából érkezik. Holott termeszthetnék mindezt nálunk is – de ez már egy másik történet.

A virág Hollandiában nem ünnepi kellék, hanem része a mindennapoknak.

Nemcsak szupermarketekben kapni csokrokat, de szinte mindenütt. A háziasszonyok soha nem térnek haza virág nélkül a piacról, az árak számukra különösen alacsonyak, de még a magyar pénztárcának sem túl drágák.

Nincs olyan egyszerű lakás vagy ház, amely előtt ne díszelegne aprócska kert. Ezen nem lepődtem meg első hollandiai látogatásom során, azon viszont igen, hogy az utcáról egyenesen a földszinti lakásba lehet belépni.

A patyolattiszta üvegablakokon se rács, se roló, se függöny: mindenki előtt főznek a konyhában vagy éppen üldögélnek a nappaliban a nyugdíjasok, és tévét néznek, a gyalogosok szeme láttára. A bejárati ajtó előtti parányi virágoskertek tulipánnal, hortenziával, nárcisszal hirdetik a hűvös tavasz közeledtét.

És persze senki sem szedi ki más palántáit.

Ajándék Isztambulból

A holland tulipánmánia néhány évszázaddal ezelőtt a világ legkülönlegesebb tőzsdei krachját hozta el: a spekulációs őrületre 1636 és 1637 között került sor.

Az egész úgy kezdődött, hogy Bécs isztambuli nagykövete 1593-ban egy tucatnyi tulipánhagymát adott ajándékba a leideni botanikus kert igazgatójának. A virág később a polgárság és az egyszerű nép körében is elterjedt, bár nem volt egyszerű szaporítani. Mivel nagy volt rá a kereslet, a tulipánhagymákért sok pénzt elkértek és hamarosan a tőzsdén is megjelentek.

Először csak a szakértők adták-vették, majd felbukkantak a spekulánsok, míg végül már mindenki tulipánt szeretett volna venni. A holland emberek azért tették pénzzé mindenüket, hogy hagymákba fektessék azt, gyors meggazdagodást remélve.

Mivel hatalmas volt irántuk a kereslet, áruk jelentősen megnövekedett. Egy-egy különleges darabért óriási összeget fizettek. Például a legdrágább, Semper Augustus nevű virághagyma 5500 holland guldent ért. Egy ugyancsak ritka Viceroy (Viseroij) hagyma értéke 2500 gulden volt, amiért a tulajdonosa 4 tonna búzát, 8 tonna rozst, 4 hízott marhát és disznót, 8 juhot, 500 liter bort, 950 liter sört, 2 tonna vajat, 500 kilogramm sajtot, egy ágyat, egy teljes öltözet ruhát, valamint egy ezüst ivókupát kapott cserébe.

A külföldi befektetők miatt sok pénz áramlott Hollandiába, ami az alapvető élelmiszerek, az ingatlanok és más cikkek árát is felverte. Bár a hajdani láz idővel alábbhagyott, a tulipán ma is Hollandia egyik jelképe és fontos exportcikke.

Keukenhof, a gigantikus virágoskert

Ha igazi ritkaságokban akarunk gyönyörködni, Keukenhofba kell elmennünk. A parkot egy 15. századi vadászterületen alakították ki, később többször is gazdát cserélt. A 19. században Van Pallandt báró Jan David Zocher kertépítészt és fiát bízta meg a tervezéssel.

A mai formában létező hatalmas ültetvényt 1949-ben hívta életre a város akkori polgármestere azzal a céllal, hogy a hollandiai és európai virágtermelők bemutathassák termékeiket, illetve növeljék az exportot.

Időközben Keukenhof a legismertebb holland turistavonzó látványosság lett. Már egyenesen az amszterdami reptérről indulnak ide buszok, a buszjegy árával kombinált belépőjegyet is lehet venni. Csúcsszezonban 50 ezren léphetnek be naponta a kapun, ezt automata számolja. Ha úgy vélik, hogy megtelt a kert, akkor egy darabig több látogató nem jöhet be, akkor sem, ha mondjuk Japánból repült a Schipholra.

Képzeljünk el egy óriási parkot, ahol tulipánhagymák millióit ültetik el. Persze számítógép vezérli a tervezést, minden évben más alakzatot, színvilágot alkotva. Az összkép egy szezonon belül is változik attól függően, milyen ütemben hervadnak el a ma már egyébként nem pár napos virágzásra megalkotott szépségek.

Amelyik kókadozik, azt rögtön pótolják friss palántával.

Óriási alakzatok és pici ágyások egyaránt megtalálhatók itt. Több száz féle hibridet tenyésztettek már ki az évek folyamán, elképesztő színárnyalatokban és formákban, a hatalmas, telt fejűektől az apró, szinte a földön futó, csíkos levelű fajtákig.

De nem csak tulipánok millióiban gyönyörködhetünk: a kert más részeibe több százezer kék és fehér fürtös gyöngyikét, bordó, fehér, rózsaszín jácintot és vagy 30 fajta nárciszt ültetnek ki. Az idén május 14-ig tartanak nyitva, addig mindennap ugyanolyan látványosnak kell lenni az élménynek, hogy a látogató ne csalódjon.

Van, aki minden tavasszal ideutazik, hogy megcsodálja a legújabb hibrideket – ezek többségét híres emberekről nevezik el, Einsteintől Céline Dionig –, valamint gyönyörködjön az elképesztően gazdag, beltéri amarillisz- és orchidea-kiállításban.

Csónakkal vagy sétálva

A hatalmas park egyben kedvelt családi program. A gyerekek egész nap a játszótéren szórakoznak, és az állatsimogatónak is élénk a látogatottsága. Különösen sok a japán turista, akik nemcsak fényképeznek, de nagyon sokat vásárolnak is. De magyar szót is hallottam az ágyások között sétálva.

Az ajándékboltok és virághagyma-üzletek élénk forgalmat bonyolítanak le, büfék és kávézók tucatjai várják a megpihenni vágyó turistát. Naponta sok százezer fotó készül a virágokról és persze az ágyások között sétáló turistákról, akik a világ minden tájára elviszik e páratlan kert hírét.

Mindez erősíti az országimázst, egyben pedig a holland virágipar marketing-nagyágyúja.

Nem hiányoznak a padok, a kis hidak, a keskeny csatornák, a dekorációs célú szélmalmok sem.  A park vezetői pedig mindig új élményeken törik a fejüket. A tulipánágyásokat és a tipikus holland tájat Keukenhof körül egy elektromos meghajtású csónakban is meg lehet tekinteni: a hajókirándulás 45 percet vesz igénybe, miközben fülhallgatókon mesélik el a holland tulipánok vadregényes történetét.

Sokan jelentkeznek a „szárazföldi” vezetett túrákra is, amelyek 60 percesek és nem olcsók. A szakma legtekintélyesebb tudorai a séta közben mindent elmesélnek a park történelméről, a különféle ültetési technikákról, az inspirációs-meditációs kertekről, a szélmalomról és a szobrokról, valamint kommentálják a minden héten változó, különleges virágbemutatókat.

Tudja, mi az a virágzás-előrejelzés?

Keukenhof engem nemcsak színpompás virágözönével hódított meg, hanem a profi élménycsokorral és főleg a figyelmes, mindenre kiterjedő szolgáltatási kínálattal.

Az például természetes, hogy a számos étterem mindegyike felkészül a vega, vegán és mentes ételeket fogyasztókra, mindenütt feltüntetik az allergén összetevőket, a Jacoba's Kitchen az Oranje Nassau Pavilonban pedig csak vegetáriánus fogásokat kínál. Az éttermekben egyébként csak kártyával lehet fizetni – a készpénz nemcsak e tulipánbirodalomban veszít jelentőségéből, de egész Hollandiában.

A parkot tömegközlekedéssel nagyszerűen meg lehet közelíteni, a közelben pedig természetesen szállodák is működnek. Sok ezren biciklivel érkeznek, amely itt nemzeti közlekedési eszköz. Ha mégis autóval közelítjük meg a hatalmas tulipánmezőket, jó tudni, hogy az elektromos töltőállomások léte magától értetődő. És a mozgássérültek is élvezhetik a színpompás virágözönt, a számukra fenntartott mosdók használatáért nem kell elkérni semmilyen kulcsot  (mint sok helyütt Magyarországon), patyolattiszták, és csak azok használják, akik jogosultak rá.

A park honlapja pedig mindig közli a legfrissebb híreket, afféle virágzás-előrejelzés gyanánt.

Május elején például már figyelmeztetnek rá, hogy még nyílnak a késői tulipánok és színpompás a park, de a melegebb időjárás miatt egyes fajták befejezték a virágzást.

Ugyanakkor kárpótlásként felhívják a figyelmet, hogy három pavilon gyönyörű virágbemutatóval és több száz különböző fajtával várja a látogatókat.

A Világjáró többi cikke itt érhető el.