Miközben a világban szakértők és átlagemberek azt találgatják, vajon elpusztítja-e az emberiséget a mesterséges intelligencia (AI), Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter szerdán bejelentette, hogy egy új parancsnokságot állítanak fel az amerikai haderőben: az Autowarcom, azaz az Autonomous Warfare Command (Autonóm Hadviselési Parancsnokság) célja az autonóm és robotikus képességek fejlesztése és biztosítása lesz.
Ez elég drasztikus lépés, utoljára új parancsnokságot 2019-ben az Űrparacsnokság formájában (Space Command) állítottak fel, és jelenleg összesen 11 parancsnokság felel az amerikai haderő különböző feladataiért. Az Autowarcomot egy „négycsillagos” tábornok, azaz vezérezredes fogja vezetni.
Természetesen eddig is folytak robotokkal, drónokkal és mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztések az amerikai haderőnél. Ezek külön parancsnokság alá szervezése ugyanakkor azt mutatja, hogy az Amerikai Védelmi Minisztérium (Pentagon) úgy gondolja, ez a jövő haderőjének egyik legfontosabb képessége, ezért külön, dedikált figyelmet érdemel az egyes fegyvernemeknél folyó munkákon túl is.
Mennyiség és minőség is kell
Hegseth a virginiai Quantico tengerészgyalogos-támaszponton, az amerikai fegyveres erők helyzetéről tartott beszédében azt mondta, hogy a háború természete gyorsabban változik, mint ahogy azt a katonákat támogató folyamatok követni tudnák.
„Az olcsó számítási kapacitások, a szuperintelligencia [az AI-ra a Trump amerikai elnök által előszeretettel használt kifejezés] és a fejlett kereskedelmi gyártás az alacsony költségű, magas precizitású csapásmérési képességek elterjedését hozta”
– mutatott rá a hadügyminiszter.
Az Egyesült Államok hagyományosan – és különösen a hidegháború óta – Hegseth szavaival élve „drága, a minőséget a mennyiség fölé helyező” fegyverekre építette haderejének képességeit, de a hadügyminiszter szerint a jelenleg is zajló háborúk bebizonyították, hogy
„minőségre és mennyiségre is szükség van”.
A miniszter hangsúlyozta, ez nem jelenti azt, hogy a minőségi és drága fegyverekre ezentúl nincs szükség, de azt igen, hogy önmagukban ezek már nem elégségesek egy modern háború megvívásához. (Jó példa erre az olcsó iráni drónok és a viszonylag olcsó iráni ballisztikus rakéták párharca az amerikai légvédelem iszonyatosan drága légvédelmi rakétáival. Utóbbiak általában győznek, csak éppen nagyon fogyóban vannak, megfelelő ütemű pótlásuk pedig egyrészt lehetetlen, másrészt hatalmas költségekkel jár.)
Hegseth a különböző képességeket egy viharhoz hasonlította, ahol egyszerre vannak jelen a hatalmas erejű villámlások (ezek lennének a drága, precíziós, nagy pusztító erejű fegyverek), illetve a folyamatosan fújó szél és hulló eső (ezek lennének az olcsó, feláldozható, az ellenség képességeit lassan felőrlő rendszerek, mint mondjuk az öngyilkos csapásmérő drónok).
„A szuperintelligenciát használó célzórendszerekkel felturbózott drónhadviselés generációk óta a legnagyobb harctéri forradalom. Önök ezt tudják. Azonban amikor én letettem a miniszteri eskümet, nem tapasztaltam igazi sietséget ezen a területen”
– fejtette ki Hegseth, majd kijelentette:
„Így aztán ma, az Autowarcommal intézményesítjük és szupergyors sebességre kapcsoljuk a szuperintelligencia, a robotika és az autonóm rendszerek korát, és tesszük mindezt a győzelem érdekében.”
Az új parancsnokság felállításához a kongresszus jóváhagyása is kell, a céldátum pedig jelenleg 2027. október 1-je. Végül Hegseth azt is leszögezte:
„Ez lesz a legnagyobb, békeidőben végrehajtott átalakulás a modern hadviselés történetében.”
Ledőlnek a korlátok
Amikor tehát egyre erőteljesebb figyelmeztetések érkeznek arról, hogy az egyre önállóbb és egyre szerteágazóbb képességekkel rendelkező AI-rendszerek kicsúszhatnak az emberi irányítás alól, akkor az amerikai hadügyminisztérium a fék helyett tövig nyomja a gázt, és az autonóm, AI irányította fegyverek fejlesztését prioritásként kezeli.
Fotó: DepositPhotos
Az AI-t már jelenleg is használják persze az amerikai haderőnél, ahogy különböző csapásmérő és felderítő drónokat is. Azonban az autonóm működés eddig világos korláttal volt elválasztva a halálos erőtől, azaz az AI kereshetett és azonosíthatott célokat, de emberi jóváhagyás nélkül nem mérhetett csapást ezekre. (És így is okoztak már szörnyű tragédiákat a hibásan azonosított célpontok.) Nagyon úgy tűnik, hogy ez a korlát hamarosan le fog dőlni.
Ezen felül a hadügyminiszter két projektet is bejelentett. Az Agincourt-projekt a legújabb technológiák gyors harctéri adaptációjára, a katonai eszközök gyors eszközök fejlesztési és gyártási ciklusainak lerövidítésére fog koncentrálni. A cél nagyjából az, hogy a megszokott hosszadalmas, a kormányzati szerveket bevonó beszerzési folyamatok helyett az eszközök gyártói közvetlenül, akár a harctéri egységekkel összekapcsolva tesztelhessék, módosíthassák, majd akár tömegesen gyárthassák is az eszközöket.
Előkerült Elon Musk, a Tesla és a SpaceX tulajdonosának és vezérének a neve is, aki a másik, Meridian nevet kapott projekt egyik irányítója lesz Palmer Luckey, az Anduril hadiipari technológiai vállalat alapítója, valamint Newt Gingrich korábbi republikánus képviselőházi elnök mellett.
Itt kevésbé gyakorlati, inkább elméleti munka fog folyni.
„A Meridian-projekt, a hadviselés jövője nem új stratégiák és szabályzatok fejlesztéséről szól. Ezt már amúgy is végezzük. Célja inkább kreatívan nézni a jövőbe és meghatározni a területeket, amelyeket meg kell hódítanunk, a képességeket, amelyeket tökélyre kell fejlesztenünk” – magyarázta Hegseth.
Muskék feladata tehát valami olyasmi lesz, hogy megpróbálják elképzelni, évtizedes távlatokban hogyan alakulhat a hadviselés jövője – persze jogos aggodalom, hogy a projekt három vezetője közül kettő nemcsak megrendelői, hanem beszállítói oldalon is jelen lesz a folyamatban.
„Munkájuk bármiféle, a kreativitásuknak gátat szabó határok vagy korlátozás nélkül azon fegyverek és eszközök felfedezésére, kifejlesztésére és szolgálatba állítására fog koncentrálni, amelyekre gyerekeinknek és unokáinknak lehet szükségük az ő életükben, bármilyen jövőbeli csatatéren akár a föld alatt, akár a Holdon is túl”
– vázolta a hadügyminiszter.
Vannak kérdések, de az üzenet egyértelmű
Persze mindez egyelőre csak egy terv. Mint említettük, első akadályként rögtön ott van a kongresszusi jóváhagyás kérdése, aztán felmerülhet az a kérdés is, hogy a már benyújtott 2027-es, magasan történelmi rekordot jelentő 1,5 ezer milliárd dolláros védelmi költségvetésből milyen források juthatnának egy majd csak jövőre felállítandó parancsnokságnak, miközben az összes haderőnemnek újabb és újabb dollármilliárdokra van szüksége az iráni háború vagy éppen az erősödő csendes-óceáni, kínai fenyegetés miatt is.
Az is jó kérdés, hogy a parancsnokság milyen módon vesz vagy nem vesz át futó programokat a meglévő haderőnemektől, hiszen akár a légierőt, akár a haditengerészetet, akár a szárazföldi erőket nézzük, mindenhol futnak már drónokat, robotokat, célzórendszereket érintő fejlesztési programok.
Az azonban biztos, hogy amennyiben a jelenlegi amerikai kormányzaton múlik, akkor inkább előbb, mintsem később jelenhetnek meg az önálló gyilkolásra felhatalmazott robotok és drónok. És ha a mostani bejelentést inkább csak üzenetként érdemes értékelni, akkor is fontos lehet, hogy ezt az üzenetet nemcsak az amerikai haderőnél, hanem bizony az egész világon, például Kínában is meghallották.
Ha pedig ezen a területen is beindul a verseny a két hatalom között, akkor még kevésbé valószínű, hogy bármelyik fél lassítson a fejlesztési ütemen, akármilyen aggasztó jelenségekkel is szembesülnek ennek során.
Szerinte őt is megilleti, hogy ne tekintsék bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg. 
