Az Iránban bebörtönzött emberi jogi aktivista mellett az idei békedíjjal azt a több százezer embert is elismerik, akik az elmúlt évben az iráni rezsim nőkkel szembeni diszkriminációs és elnyomó politikája ellen tüntettek. A tüntetők mottója, "Nő - Élet - Szabadság" jól kifejezi Mohammadi elkötelezettségét és munkáját - fogalmazott a Nobel-bizottság a nobelprize.org honlapon megjelent indoklásban. Nargesz Mohammadi nagy árat fizetett a szabadságért és függetlenségért folytatott küzdelméért. Iránban 13 alkalommal vették őrizetbe, a bíróság ötször ítélte el, összesen 31 évi börtönbüntetést és 154 korbácsütést szabtak ki rá. Jelenleg is börtönben van - ismertette a közlemény.
A Nobel-békedíjat bejelentő Berit Reiss-Andersen, a norvég Nobel-bizottság elnöke elmondta: a díj odaítélésekor figyelembe vették, hogy Iránban az elmúlt évben rendkívüli megmozdulások zajlottak, amelyeket sokan forradalomnak tartottak, amit majd még meg kell vizsgálni, de a megmozdulások különlegességét az adta, hogy ez a nők forradalma volt. Ugyanakkor a populáció felének elismerése globális probléma a világ számos országában - hangsúlyozta az elnök. Az iráni aktivista a 19. nő, aki 1901. óta elnyerte a Nobel-békedíjat.
Iránban tavaly szeptemberben robbantak ki országos tüntetések egy 22 éves kurd nő, Mahsza Amini halálát követően, akit az iráni erkölcsrendészet vett őrizetbe, mert nem az előírásoknak megfelelően viselte a kötelező muszlim kendőt. Amini fogva tartása alatt halt meg, és szemtanúk szerint a hatóságok bántalmazták.
A nobelprize.org portálon megjelent közlemény szerint Nargesz Mohammadi már az 1990-es években, fizikushallgatóként az egyenlőség és a nők jogainak szószólója volt. Tanulmányai befejezése után mérnökként és különböző reformpárti újságok rovatvezetőjeként dolgozott. 2003-ban kapcsolatba került a teheráni Emberi Jogok Védelmezői Központjával, amelyet a Nobel-békedíjas Sirín Ebadi alapított. Mohammadit 2011-ben tartóztatták le először. Két évvel később, miután óvadék ellenében szabadlábra helyezték, a halálbüntetés elleni kampányban kezdett dolgozni. 2015-ben ezért újra börtönbe került. Ekkor kezdett tiltakozó kampányt az iráni börtönökben a politikai foglyokkal, különösen a nőkkel szemben rendszeresen alkalmazott kínzás és szexuális erőszak ellen.
A tavalyi tüntetéshullámot a börtönből támogatta, és szolidaritási akciókat szervezett rabtársai körében. Ezért szigorították fogva tartása körülményeit, megtiltották, hogy hívásokat és látogatókat fogadjon. Mégis sikerült eljuttatnia a The New York Times című amerikai lapnak egy cikket, amelyet Mahsza Amini meggyilkolásának első évfordulóján közöltek. "Minél többünket zárnak be, annál erősebbek leszünk" -fogalmazott. A díjjal 11 millió svéd korona (368 millió forint) is jár. A Nobel-békedíjat hagyományosan az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján, december 10-én adják át Oslóban. (MTI)
Az oroszok a szankciók ellenére is hozzáférnek a nyugati luxusmárkákhoz, viszonteladók és csempészhálózatok révén. A szabályokat kerülő kereskedelem virágzik. 
