Brit kutatók széleskörű felmérésben vizsgálták meg az utazási szokások és a közösségi média kapcsolatát. Eredményeik szerint a nyaralások helyszínét ma már 52 százalékban a barátok facebookos fotói alapján választjuk meg. „Nem túlzás azt állítani, hogy a turizmust a Facebook mozgatja” – nyilatkozta Matthew Flex, az online turizmus szakértője.
Dicsekvés és szorongás
Bár egyre tudatosabban használjuk a közösségi médiát az előzetes tájékozódásra, még ennél is nagyobb arányban szeretünk élményeinkkel dicsekedni. A felmérés szerint az emberek 78 százaléka tölti fel nyaralási fotóit a Facebookra. A megkérdezettek 15%-a kifejezetten azért rak fel képeket, hogy az otthonmaradtak irigykedjenek rájuk, és hasonló arányban vannak azok, akik kifejezetten volt házastársukat akarják bosszantani – írja a szepkartya.hu.
|
| Norvég fjordok |
Brit pszichológusok szerint veszélyes játszmába kezdtünk, mert egyre nagyobb teret kap a közösségi oldalakon a versengés, és ma már egyre többen szoronganak amiatt, hogy lemaradnak ismerőseiktől.
|
| Tengerpart, a kedvelt utazási célpont |
Bár a hazai Facebookon is népszerű a tengerparti képekkel való dicsekvés, egyelőre a realitás felülírja a vágyakat. A KSH adatai szerint az elmúlt évben csak a belföldi turizmus tudott növekedni, az is főként a SZÉP kártyának köszönhetően.
Ha a rossz hír szárnyra kap
Az internet teljesen átformálja a turizmust, már csak azért is, mert egyre pontosabban tájékozódhatunk úticélunkról vagy a szállásról. A felmérésben résztvevők több mint fele változtatta meg nyaralása helyszínét a közösségi oldalakon elhangzott vélemények alapján. Az itt elhangzó kritikákat az emberek több mint kétharmada hiteles forrásnak tartja. Mindez azt jelenti, hogy a turisztikai szolgáltatásoknál egyre nagyobb szerepe lesz a minőségnek, hiszen a pozitív és negatív élmények is széleskörű nyilvánosságot kapnak.
Egyre több turizmusban érdekelt cég ismeri fel a közösségi médiában lévő lehetőséget, és ebben mi magyarok az élmezőnyben vagyunk. Míg a világ 500 legnagyobb Facebook oldala között csak két turisztikai oldalt találunk, addig a hazai közösségi médiában számos cég került fel az első százba. Az állami szektor egyelőre messze elmarad a magánszektortól, legyen szó akár a SZÉP kártyáról, akár az országimázsról, alig találunk nagyszámú rajongótábort. Velünk ellentétben, Malajzia turizmusra fordított reklámkeretének 80%-át már a közösségi oldalakon költi el.
Egy bevásárlószatyor ikonná tud válni, az Ikeánál például ez történt. Ráadásul a cég ezzel reklámozza flancosnak ígérkező új boltját, 
