A Mol-csoport a második negyedévben 140,8 milliárd újrabeszerzési árakkal becsült "tiszta" EBITDA-t (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredményt) ért el az előző évi azonos időszaki 483,7 milliárd forint után - olvasható a társaság honlapján péntek hajnalban közzétett jelentésben.
Az üzleti tevékenység eredménye a második negyedévben 70,5 milliárd forintra esett a bázisidőszaki 364,7 milliárd forint után, az adózott eredmény ugyanebben az időszakban 321,3 milliárd forintról 95,8 milliárd forintra csökkent az alacsony olajárak és a szűkülő finomítói árrések miatt.
A nettó árbevétel a konszolidált, nem auditált kimutatás alapján 1,960 milliárd forint volt az április és június közötti időszakban, míg tavaly ugyanekkor 2468,4 milliárd forint, az első negyedévben 2046,5 milliárd forint volt.
A Mol közleménye szerint az eredményt torzította a 2023-as év egészére kivetett, 315 millió dollárt kitevő, árbevétel-alapú különadó, amelyet a második negyedévben számoltak el.
Az első hat hónapban a tiszta EBITDA megközelítette a 400 milliárd forintot, míg tavaly ugyanekkor 754,7 milliárd forint volt, amely 47 százalékos zsugorodás éves alapon. Az újrabeszerzési árakkal becsült tiszta üzleti eredmény éves összevetésben 61 százalékkal, 212,3 milliárd forintra csökkent az első félévben. A nettó árbevétel a vizsgált időszakban 8 százalékkal, 4007 milliárd forintra esett.
A második negyedév során a kutatás-termelés (upstream) EBITDA-ja 33,9 milliárd forintra esett egy évvel korábbi 207,7 milliárd forintról, míg a tavalyi 371 milliárd forint után 137 milliárd forintra csökkent az első félévben. A Mol értékelése szerint az üzletág második negyedéves teljesítményét negatívan befolyásolták a különadók, a visszaeső szénhidrogénárak, és az egyik kurdisztáni mező termeléskiesése.
A feldolgozás és kereskedelem (downstream) tiszta EBITDA-ja tizedére zsugorodott a 2022 második negyedévi 308,3 milliárd forintról 35 milliárd forintra, míg az év első hat hónapjában megközelítette a 144 milliárd forintot a tavalyi 393 milliárd forint után. Az üzletág teljesítményét az alacsony petrolkémia árrés, a finomítás esetében a kedvezőtlen makrogazdasági körülmények fogták vissza.
Az üzemanyagok iránti kereslet 12 százalékkal esett vissza Magyarországon éves szinten a második negyedévében az ársapkák keresletélénkítő hatása miatti magas bázisról.
A fogyasztói szolgáltatások eredménye közel a négyszeresére emelkedett a második negyedévben, a bázis időszaki 16,6 milliárdról 60 milliárd forintra. Ezzel az első félévben az üzletág EBITDA-ja 183 százalékkal, 106 milliárd forintra nőtt.
Ársapkától a különadóig
A javuló teljesítmény elsősorban a kelet-közép-európai ársapka-intézkedések enyhítésének, a nem-üzemanyag típusú szolgáltatások további térnyerésének és a kiváló belső teljesítménynek köszönhető - közölték. Az értékesítési volumenben 16 százalékos növekedéséhez lengyelországi Lotos kúthálózat akvizícióját követően több mint 200 millió liternyi növekedés is hozzájárult.
A Fresh Cornerek száma a tavalyi év azonos negyedévében fennálló 1103-ról 1180-ra nőtt.
A gáz üzletág negyedéves EBITDA-ja 5,5 milliárd forintról 20,4 milliárd forintra nőtt a második negyedévben, éves szinten pedig 133 százalékkal, 49,1 milliárd forintra emelkedett az első hat hónapban. A határon átnyúló szállítás iránti kereslet erősödése valamint az alacsonyabb gázárak miatt lecsökkenő működési költségek javították az eredményt.
A beszámoló adatait értékelve Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató hangsúlyozta: a kelet-közép-európai kormányzati beavatkozások negatívan hatottak a második negyedéves eredményre.
„A makrogazdasági környezet nem volt alkalmas arra, hogy ellensúlyozza a kelet-közép-európai kormányzati beavatkozások negatív hatásait. Ezek kétséget kizáróan nyomot hagytak az eredményeinken az év első felében, különösen 2023 második negyedévében. A kormányzati elvonások jelenlegi mértéke – amennyiben nem vezetik ki őket a közeljövőben - hátráltatja a MOL-csoport versenyképességét és visszaveti a befektetési terveinkhez szükséges pénzügyi háttér megteremtését. Ha a negatív külső körülményeket leszámítjuk, a MOL-csoport működési teljesítménye erős volt az elmúlt időszakban, az üzletágak tovább haladtak a stratégiai beruházásokkal és a vállalat elindította új, hulladékgazdálkodási üzletágát.”
Arra figyelmeztetett, hogy a kormányzati elvonások jelenlegi mértéke - amennyiben nem vezetik ki őket a közeljövőben - hátráltatja a Mol-csoport versenyképességét és visszavetik a befektetésekhez szükséges pénzügyi háttér megteremtését.
Hozzátette: a negatív külső körülményeket leszámítva a társaság teljesítménye erős volt. Az elmúlt időszakban, az üzletágak tovább haladtak a stratégiai beruházásokkal és a vállalat elindította új, hulladékgazdálkodási üzletágát - tette hozzá.
A Mol a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) prémium kategóriás kibocsátója. Részvényei a csütörtöki kereskedést 2804 forinton zárták, árfolyamuk egy éven belül 2312 és 3190 forint között változott. A társaság csoportszinten 2022-ben 1773,9 milliárd forint, 2021-ben 1071,9 milliárd forint tiszta EBITDA-t termelt.
(via MTI)
Folytatódik a kamatstop, bár máshol jobban hasznosulnának az erre költött milliárdok. 
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
Rossz esetben a forint és a BUX is megsínyli majd a választásokat
