|
| Az erős forint nem csak csökkenti az államadósságot |
Az ÁSZ vizsgálatainak tapasztalata, hogy az állami vagyon működtetéséhez a megfelelő személyi feltételeket is hozzá kell igazítani, világos követelményeket kell felállítani a menedzsmentnek, a piaci viszonyokhoz igazodó javadalmazási rendszert kell kidolgozni, ha kell, akkor emelni kell a vezetők bérét - mondta Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke hozzátéve, ugyanakkor elvárható, hogy a közszolgáltató cégek jó minőségű munkát végezzenek.
Amiben óriási a különbség
Elmondta: az állami cégek gyakran sok százmilliárd forint értékűek, esetükben ugyanolyan munkaerőpiaci helyzet van, mint a magáncégeknél. Különbség van ugyanakkor nemcsak a bérekben, de abban is, hogy világos célt tűznek-e a menedzsment, a vezetők elé, értékelik-e évente a teljesítményüket, és az összefügg-e a javadalmazásukkal.
Az ÁSZ elnöke megemlítette például a BKV korábbi helyzetét , ahol "gondatlan vezetői kifizetések voltak", nemcsak bűncselekményekből, hanem a rossz gazdálkodásból adódóan sok millió forintot kapott egy-egy vezető, "miközben tudtuk, hogy veszteséges a cég".
Mi a baj a közműszolgáltatóknál és az egyetemeknél?
Az ÁSZ megvizsgált különböző rezsicégeket, ahol kiderült, hogy az önköltségszámítást, a számviteli törvény előírásait nem tartják be, az önkormányzatoknál ráadásul sok esetben maguk határozzák meg saját követelményrendszerüket, legyenek azok közlekedési, vízmű-, távhő- vagy hulladékszállító cégek.
|
A két végén égetett húszezresek Az ÁSZ elnöke nemrég hosszan elemezte a felsőoktatási intézményeknél lefolytatott vizsgálataik eredményét és arra a következtetésre jutott, hogy 100 milliárd forintra is tehető az az összeg, amit esetleg vissza kell fizetni az Európai Uniónak, mert az egyetemek nem tudnak vele elszámolni. A művészeti egyetemeknél még véletlenül sem tapasztaltak olyasmit, ami szabályos lett volna, a gazdálkodás legelemibb szabályait sem tartották be: "a két végén égették a húszezreseket" - fogalmazott az ÁSZ-elnök. |
Domokos László kiemelte: az egyetemeknél is azt tapasztalták, hogy a szenátusok öt év alatt egyetlen alkalommal sem tűztek ki célt a rektorukkal szemben, és a teljesítményüket sem értékelték.
Ez a gyakorlat meghaladta a korát, ez komoly gond. E cégeknek irányítása nem nőtt fel, miközben a világ előre haladt - mutatott rá Domokos László.
Kifejtette: nem a magas összegű premizálás a jó gyakorlat. A munkaerő-piaci bérekhez illeszkedő alapbéreket kell adni, és ezzel párhuzamosan világos követelményeket kell megfogalmazni a vezetőkkel szemben.
Ha nem jól teljesít
Domokos László kiemelte: az ÁSZ szerint, ha valaki nem jól gazdálkodik a közpénzzel, "a célok nem teljesítése esetén fel kell állítani".
A javadalmazást a piaci körülményékhez kell igazítani, ha kell, akkor legyenek a mostaninál magasabb bérek. A piacon nem ritkák a 4-10 millió forint közötti bérek a versenyszférában, persze nem biztos, hogy el kell érni ezeket a 10 milliós béreket - fogalmazott. Domokos László kijelentette: sok millió ember napi életminőségét határozzák meg a közszolgáltatások, "elvárható, hogy jó minőséget kapjunk ezektől a közszolgáltató cégektől".
Nem egyforma az érdeklődés nyugaton és keleten. 
