Idehaza 92 százalékkal zuhant a vállalatfelvásárlások értéke 2024-hez képest, amikor több mint 4,7 milliárd dollár értékben kötöttek ügyleteket. Úgy, hogy eközben a tranzakciók darabszáma nemhogy csökkent volna, hanem 57-ről 65-re emelkedett 2025-ben. Az elsőre ellentmondásosnak tűnő folyamatokat egy gigantikus üzlet magyarázza – számol be róla laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor.hu.
Fotó: MTI
2024 júniusában ugyanis a magyar állam tulajdonában lévő Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. és a VINCI Airports repülőtér-üzemeltető közösen megvásárolták a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér mögött álló koncessziós társaságot. Az ügylet értéke 3,2 milliárd dollár volt, ami mellé a vevő nyakába szakadt egy 1,23 milliárd dollár értékű nettó adósságállomány is.
A tranzakciót a magyar állam részben az Orbán Viktor miniszterelnök által a napokban kipécézett Erste Bank magyarországi leányvállalatában lévő 15 százalékos részesedésének eladásából (a kisebbségi tulajdon visszakerült az anyaországi, osztrák Erste Grouphoz) finanszírozta.
Az Erste ütötte nyélbe tavaly a legnagyobb üzletet a kelet-közép-európai régióban. Erről a teljes cikkben olvashatnak. Miként arról is, hogy mely iparágakban történt a legtöbb felvásárlás, és hogy a visszaeső magyar M&A-piacon melyik cég volt a legaktívabb. De az is kiderül, hogy Donald Trump milyen hatást gyakorolt a globális vállalatfelvásárlási trendekre.
Az iráni háborút az új világrend részeként kell értelmezni, ahol a nagyhatalmak ismét a saját nemzeti érdekeik szerint cselekszenek – mondta Orbán Viktor. 
