A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2015 januárja és novembere között 43 190 házasságot kötöttek, ami 17 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakának számát.
A házasságkötések száma a kilencvenes évek eleje óta évről évre csökkent, ám a 2000-es években megugrott: akkor 48 110 házasságot kötöttek. Ezután tovább folytatódott a kedvezőtlen irányzat, amely 2010-ben érte el mélypontját. Azóta lassú emelkedés figyelhető meg. A tavalyi decemberi esküvőkkel együtt a 2000. évi csúcspontot már aligha fogja elérni, de azt megközelíti a 2015-ös évet.
|
| Ezer lakosra jutó házasságok száma 2014-ben. Forrás: KSH |
Hol nem akarnak házasodni?
Mivel az ország lélekszáma változik, a házasságkötéseket ezer lakosra is vizsgálja a KSH. 2014-ben Zala megyében 3,2 házasság jutott ezer lakosra, ami ebben az évben a legalacsonyabb értéket jelentette hazánkban. A mutató Budapesten volt a legmagasabb, szám szerint 4,5, ami számottevően meghaladta az országos átlagot (3,9). Az arányszám az unió 28 országának átlagában az utolsó rendelkezésre álló, 2011-es adatok szerint 4,2 volt. Ezen belül kirívóan alacsony volt Bulgáriában (3), magas Cipruson (7), átlag fölötti Litvániában és Máltán.
Az átlagos életkor az első házasságkötésekor másfél évtized alatt ötéves emelkedést mutatott: míg ez a szám 2000-ben a férfiaknál 27, a nőknél 25 év volt, 2014-re a férfiaknál 33, a nőknél 30 évre nőtt.
Válásra 2014-ben 19 576 alkalommal volt; ez ezer lakosra vetítve 2, és ez 2008 óta egyenletesen csökken – az akkori 2,5-ről.
Házasság vagy élettársi kapcsolat?
A KSH adatai szerint az első tartós párkapcsolatok egytizede jön létre házastársiként, míg kilenctizedük a kilencvenes évek óta egyre elterjedtebb élettársi kapcsolat, és közülük minden második házasságban végződik.
Több üzletágban is lesznek leépítések. 
Új világrend jöhet, új nagyhatalmakkal, kriptovalutákkal
Helyén maradhat a forint, ha odafönt el nem tolják
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
