Idén szeptemberben a GfK Hungária Komplex Fogyasztói Bizalom Index immár minden komponense növekedésbe váltott, így a komplex mutató értéke is magasabb mint a második negyedévben. A júniusi 50 százalékról 43 százalékra csökkent azok aránya, akik családjuk aktuális anyagi helyzetét az egy évvel ezelőttinél rosszabbnak találják. Ugyanakkor családja reáljövedelmének csökkenését valószínűsíti minden második megkérdezett.
Mit mér az index?
A GfK Hungária Komplex Fogyasztói Bizalom Indexének értéke egy több mint 9 pontos növekedés eredményeképpen 2013 szeptemberében 170,3, ami már alig marad el a 2010 szeptemberi szinttől.
Forrás: Fogyasztói Bizalom Index, GfK Hungária
A Fogyasztói Várakozások Indexe immár egy éve töretlenül, így 2013 harmadik negyedévében is emelkedett 7,1 ponttal és értéke jelenleg 203 pont. E növekedés hátterében az áll, hogy javult a háztartások saját anyagi, valamint az ország gazdasági helyzetének megítélése egyaránt. Ez utóbbi esetében a rövid távú, azaz az elkövetkező 12 hónapra vonatkozó várakozásokban következett be pozitív elmozdulás úgy a tavalyi év azonos időszakához képest mint 2013 júniusához képest is.
A komplex mutatószám másik összetevője, a Vásárlási Hajlandóság Index 2012 szeptembere óta fokozatosan, legutóbb pedig több mint 12 pontnyit emelkedett és értéke jelenleg 134 pont.
Meglepően nagy áremelkedésre számít a lakosság
Meglepő ezzel szemben, hogy az inflációs várakozások nem változtak érdemben az előző negyedévhez képest, a válaszadók átlagosan 7 százalékos növekedést várnak a következő 12 hónapban. A lakosság túlnyomó része – tízből heten – továbbra is az árak emelkedésére számít.
A lakosság azon várakozása, hogy az árak emelkedni fognak, helyes, hiszen bizonyos mértékű inflációval számolni kell, de messze nem lesz 7 százalékos a fogyasztói árak emelkedése. A legmagasabb inflációs adatot tavaly szeptemberben mérték, amikor 6,6 százalékos volt az árak emelkedése, tehát amikor a csúcson volt, még akkor is 7 százalék alatt maradt.
Augusztusban már csak 1,3 százalékos volt az adat, de idén 3,7 százalékos volt a legmagasabb, és az idei évre a legpesszimistább várakozások szerint is 3 százalék alatt lesz. A jegybank az idei évre 2 százalékos áremelkedéssel számol.
Még nem teljes a bizalom
A kedvező bizalmi indexeket és főleg a hangulat egy éve tartó javulását akkor tudjuk majd igazán pozitívan értékelni, ha mindez a háztartások fogyasztásában is visszaköszön, ha a fogyasztás bővülése stabil és hosszú távú lesz – mondta el Kozák Ákos, a GfK Hungária igazgatója. A tartós cikkek vásárlása iránti hajlandóság egyelőre még nem erős és a hitelfelvételi lehetőségek megítélése, továbbá a reáljövedelem alakulásával kapcsolatos negatív várakozások árnyalják az egyébként kedvező fordulatot.
A munkanélküliség alakulásával kapcsolatos vélekedések 2013 szeptemberében hasonló képet mutatnak, mint az előző negyedévben: tíz lakosból mintegy hárman (35 százalék) számítanak a munkanélküliség növekedésére, míg korábban 39 százalékuk vélekedett így.
A hitelfelvételi kedv sem lendült fel júniushoz képest, amikor is tízből hárman gondolták úgy, hogy nem alkalmas az idő kölcsön felvételére. Idén ősszel a lakosság 25 százaléka vélekedik hasonlóképpen, 68 százalékuk pedig saját bevallása szerint soha nem folyamodna hitelért (szemben az előző időszakban mért 64 százalékkal). Emögött okként húzódhat meg a tény, miszerint a lakosság közel harmada (30 százalék) a hitelkamatok növekedésére, míg további 30 százalékuk azok változatlanságára számít a következő 12 hónapban.
Rosszabbul élünk?
A család anyagi körülményeinek megítélése 4 százalékponttal javult az előző negyedévhez képest: a júniusi 50 százalékról 43 százalékra csökkent azoknak az aránya, akik rosszabbnak ítélik jelenlegi anyagi helyzetüket az egy évvel ezelőttihez képest. E téren az egyik mélypontot egyébként 2012 decembere jelentette, amikor is tízből több mint hatan (65 százalék) gondolták úgy, hogy rosszabbul élnek mint egy évvel korábban.
A család jövedelmére vonatkozó várakozások alakulása
Forrás: Fogyasztói Bizalom Index, GfK Hungária
A család reáljövedelmére vonatkozó várakozások továbbra is kedvezőtlenek: minden második megkérdezett azt valószínűsíti, hogy jövedelme az inflációnál kisebb mértékben növekedhet, vagyis reáljövedelme csökkenését prognosztizálja.
A megtakarításokról alkotott vélemények is hasonló képet mutatnak, mint az előző negyedévben, bár nőtt a bizonytalanok aránya: a válaszadók 35 százaléka bizonytalan abban, hogy érdemes-e korábban tervezett vásárlásra felhasználnia megtakarításait, 19 százalékuk szerint pedig egyáltalán nem érdemes most nagyobb háztartási eszközt vásárolni.
Enyhén – 58 százalékra – emelkedett a lakásvásárlásra a jelenlegi viszonyokat érdemesnek tartók aránya. A lakosság 39 százaléka szerint jó befektetés a lakásvásárlás. Lakását a megkérdezetteknek mindössze 6 százaléka adná el mostanában.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
