Míg csokoládémikulásból a fogyasztók választása inkább a márkás termékekre esik, addig szaloncukorból már minden második kilogramm nem az előrecsomagolt, hanem a kimért kínálatból kerül a karácsonyfákra.
Az üzletek óriási választékot kínálnak szezonális édességekből: megszámlálhatatlan nagyságú és típusú üreges csokoládéfigurával, különböző díszcsomagolású pralinéval és az elmaradhatatlan, hagyományos és egyre különleges ízesítésekkel is kapható szaloncukorral próbálják a gyártók vásárlásra ösztönözni a magyar családokat.
Nagy kérdés az, hogy mekkora sikerrel: a napi fogyasztási cikkek terén kiemelkedően erős 2006. évi karácsonyi szezon megismételhetetlennek tűnik ebben az évben, és inkább a 2010-es és 2011-es szinten stabilizálódhat a költés.
Kevesebb szaloncukor fogy, és abból is az olcsóbb
A szaloncukrok esetében egyértelműen az év utolsó hónapja a legfontosabb, bár sokan már novemberben megveszik a fára valót – ekkor kerül a kosarakba a megvásárolt mennyiség egynegyede-egyötöde. A családok rendelkezésre álló jövedelmének csökkenése miatt 2010-hez képest 2011-ben kevesebbet költöttek szaloncukorra – ismertette az adatokat Kárai Anita, a GfK Hungária Key Account Manager-e.
Egyrészt kisebb mennyiséget vásároltak - családonként hozzávetőlegesen 2,5 kilogrammot –, másrészt megnőtt a lényegesen olcsóbb, kimért termékek aránya. Ma már minden második kilogramm megvásárolt szaloncukor kimért, köszönhetően a kedvező árának és annak, hogy így az ízek sokkal egyszerűbben kombinálhatók a családtagok eltérő ízlésének megfelelően – részletezte a szakember a trend hátterében álló okokat.
A zselés megy leginkább
A tradicionális, zselés íz továbbra is verhetetlen a magyarok körében, de népszerű a karamellás, a kókuszos és a marcipános is – természetesen a vegyes ízek mellett. A legnagyobb mennyiséget a nagyobb, 3-4 fős családok vásárolják.
Az év végén tradicionálisan erős hipermarket csatorna a szaloncukor értékesítésében is vezető szerepet tölt be. A tavalyi szezonban itt fogyott el a mennyiség 40 százaléka, de a kisboltok (11 százalék), piacok (10 százalék) szerepe is igen jelentős.
A karácsonyi édességek kapcsán nem szabad elfelejtkeznünk a bonbonokról sem. Az év utolsó két hónapjában fogy el a teljes éves mennyiség 18 százaléka, ami igen jelentős, összevetve a szintén szezonnak számító húsvéttal (8-9 százalék) és Valentin-nappal (7 százalék). Decemberben az ünnepek közeledtével minden ötödik magyar család vásárol valamilyen pralinét akár ajándékba, akár vendégvárónak, de saját fogyasztásra is.
Csokimikulást és Mikulás-csomagot a lakosság egyharmada vesz
Már novemberben megkezdődik a szezon a karácsonyi édességek piacán. A GfK Hungária Háztartáspanel adatai szerint az üreges csokoládéfigurákból és Mikulás-csomagokból ebben a hónapban értékesítik az összes mennyiség nagyjából felét, majd december első pár napjában a másik ötven százalékát.
A magyar háztartásoknak mindössze egyharmada vásárol csokoládé télapófigurát vagy más, ehhez az ünnephez kapcsolódó figurát vagy esetleg „kész” Mikulás-csomagot. Ez annak tükrében nem meglepő, hogy mindössze a családok 24 százalékában él 14 év alatti gyermek, és e „meglepetés” természetesen inkább hozzájuk kötődik.
Azok, akik vásárolnak, többet is vesznek egyszerre: átlagosan 5 darab kerül alkalmanként a kosárba; egy vásárló háztartás pedig 9 darab csokoládéfigurát vásárol összesen e két hónapban – főleg hipermarketben. Nagyjából fele-fele arányban osztoznak a forgalmon az ismert, marketinggel támogatott márkák, és a fele annyiba kerülő B márkák, míg a kereskedelmi láncok saját márkás termékei ebben a szegmensben marginális szerepet töltenek be.
Tavalyhoz képest az uniós GDP 1,5 százalékot nőtt, szemben a magyar 0,2 százalékos növekedéssel. Negyedéves alapon az EU gazdasága sem bővült nagyot. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
