Perspektívák 2015-ig – avagy hosszú távon gondolkodik-e a magyar fogyasztó? címmel tartott előadását Kozák azonnal a kérdés tömör megválaszolásával kezdte, ami röviden úgy hangzott: nem. A Biztosítási Szemle beszámolója szerint a GfK igazgatója szerint azonban ez nem is meglepő, hiszen a stabil környezet és a bizalom bizonyos szintje elengedhetetlen a hosszú távú tervezéshez. A közgondolkodást nem lenne szabad, hogy a rövid távú anyagi érdekek vezéreljék, márpedig a metriákban való gondolkodás egyértelműen jellemző hazánkban – véli Kozák.
Kevesebbet, kevesebbért és kevesebben
A magyar háztartások kiadási szerkezetében továbbra is napi fogyasztási cikkek alkotják a legnagyobb szeletet. A kiskereskedelmi fogyasztás visszaesése itthon már 2007-ben elkezdődött, a válságtól tehát teljesen függetlenül. A válság nyomán, 2008-ban aztán kevesebbet fogyasztott a magyar, később kevesebbért vásárolt, amihez a diszkontosodás is hozzájárult, majd az elmúlt 1,5-2 évben pedig már kevesebben is vásároltak – foglalta össze az elmúlt 5 év fogyasztási szokásokban bekövetkezett változásait Kozák.
Bizonyos árufőcsoportokat tehát bizonyos fogyasztók kihagynak a vásárlói kosarukból. Júniusban, és augusztusban volt némi emelkedés a kiskereskedelemben, aminek a GfK vezetője szerint az lehet az oka, hogy az amúgy is keveset utazó magyar otthon maradt, és itthon költötte el a pénzét.
Ennél rosszabb már úgy sem lehet
2012 őszén trendforduló történt, a bizalmi deficit stabilizálódott. A 2013. márciusi-júliusi fogyasztói bizalmi adatok enyhén emelkedtek, ez azonban egy relatív emelkedés, az előző negyedévi mélypontokhoz képest. „Ennél rosszabb már nem lehet” gondolat jellemezte vélhetően a magyarokat.
Ami a jövőt illeti, Kozák szerint valódi vásárlási aktusokra még várni kell, lehet hogy fél évet, talán egyet is, de az irány jó. A kormány rezsicsökkentési céljait azonban nem feltétlenül tartja célravezetőnek, hiszen keresetek, jövedelem szintjén a régióban is elmaradunk, márpedig a fogyasztás felfutásához jövedelemre lenne szükség.
Kozák egy alapvető összefüggésre hívta fel a figyelmet, miszerint a nettó kereset és állami transzferek szorosan együtt mozognak a fogyasztással. Az egyéb jövedelemkomponensek ugyanakkor kevésbé befolyásolják azt, ráadásul az eladósodottság és a bizalmi deficit is korlátozza a háztartások költéseit.
Spórolunk a váratlan esetekre
Ami a megtakarításokat illeti, a lakosság még mindig a forintbetétet preferálja leginkább (2012-ben a teljes megtakarításon belül 61%), ezt követik az életbiztosítások (19%).
Elszomorítónak tartotta Kozák azt is, hogy még mindig a váratlan kiadásokra tesznek félre leginkább a magyarok, ezt követik a célok között a nyugdíjas évek, a gyermekek jövője, a lakásvásárlás, a lakásfelújítás, az utazás, az autóvásárlás és legutolsó helyen áll a vállalkozás beindítása.
Jövedelem kell, nem rezsicsökkentés?
Stabil környezet és bizonyos fokú bizalom nélkül nem lehet hosszú távú gondolkodást elvárni a fogyasztóktól – mondta Kozák Ákos, a GfK Hungária igazgatója a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) által szervezett háromnapos konferencián, Siófokon.
A kitört konfliktus rengeteg életet borított fel.
