Gépezd magad 2.: Így állítsd fel saját hírügynökségedet

Ha valaki hivatalból vagy érdeklődésből sok hírt olvas sokféle hírszájton, esetleg blogokat is szívesen látogat, amelyeken csak ritkán jelenik meg egy-egy írás, azt már bizonyára fárasztotta, hogy annyiféle és fajta web-oldalt kell nap mint nap felkeresnie. A problémán nyilván segít, ha mindegyiket szépen betesszük a böngészőnk könyvjelzői közé, és a címek bepötyögése helyett csak végig kell kattintani a könyvjelzőket, de ez is lehet hosszadalmas és kényelmetlen, áttekinthetetlenné válhat.

Idővonalat kapunk az összes hírszájton

Egy másik probléma, hogy ha néhány napig vagy akár a nyaralás két hetén keresztül nem voltunk netközelben vagy nem volt rá időnk, a korábbi hírek eltűnnek a forgalmasabb híroldalak címlapjáról. Csak hosszas keresgéléssel, például rovatonként végigmenve halászhatók elő valahogy, vagy az archívumból, ha egyáltalán.

Ezekre a problémákra ad kényelmes megoldást az RSS-olvasó nevű szolgáltatás, aminek az a lényege, hogy az egyes weboldalakon keletkező hírek áradatára fel lehet jelentkezni, és az onnét jövő híreket egy helyen összegyűjtve időrendben lehet elolvasni. Az egyes oldalak híreit csoportokba rendezve is, vagy önálló listán is lehet nézni, általában a címen kívül az első pár mondatot ott is el lehet ott olvasni, és csak akkor menni tovább magára az eredeti cikkre, ha ennek alapján ígéretesnek tűnik.

Tároljuk kedvenceinket a felhőben

Az RSS-olvasáshoz valamilyen hírolvasó programra vagy web-szolgáltatásra van szükségünk. Számítógépre telepíthető programok is vannak, amelyek komfortosabb RSS-olvasó szolgáltatást nyújtanak, mégis inkább a kicsit talán néha egyszerűbb, néha körülményesebb, kevesebb szolgáltatást kínáló web-alapúakat ajánljuk, hogy bármikor, bármely internetre kötött gépről, akár egy netkávézóból is programtelepítés nélkül elérhessük kedvenc olvasmányainkat. (Hasonlóképpen a felhőben tárolt, bármely gépről elérhető adatainkhoz, amelyekről legutóbb írtunk.)

A valószínűleg legelterjedtebb web-alapú olvasó a Google Reader, amelynek egyik előnye a magyar nyelv ismerete, a másik, hogy az összes Google-szolgáltatást (Google Drive fájltároló hely, Gmail levelezőrendszer, személyes naptár, a Picasa fotótár stb.) egy regisztrációval és egy bejelentkezés után tudjuk használni. (A harmadik, hogy az összes web-oldal RSS-szolgáltatása ismeri és felkészült rá.)

Legyünk nyugodtan válogatósak

De válogatósak is lehetünk, a biztosítási tárgyú cikkeket például a //privatbankar.hu/rss/biztositas, az adózással kapcsolatosakat a //privatbankar.hu/rss/ado címen lehet RSS-olvasónkba időrendi listába importálni. Ha valaki biztosításra szakosodott, így egy csokorba – úgynevezett hírcsoportba - gyűjtheti az összes olyan weboldal biztosítási cikkeit, ahol ilyen kategória és RSS-feed létezik.

Egy kattintással áttekinteni húsz weboldalt

Egy másik hírcsoportba meg esetleg a viccoldalak legfrissebb vicceit vagy a bulvárrovatok híreit munkaidő utánra. (A Privátbankár rovat-aloldalainak alján az RSS-gomb a további hírek folyamatos betöltése miatt nem elérhető, de a rovat bármely cikkére kattintva annak tetején is és alján is a rovat RSS-ét tudjuk kiválasztani.) Persze léteznek olyan oldalak, ahol nincsen témák szerint megbontva a hírek az RSS-ben, és nagy ritkán még előfordul olyan is, ahol nincs RSS, de egyre ritkábban.

Nagyon jó ez a szolgáltatás akkor, ha blogokat akarunk olvasni. Ezek az egyéni internes naplók, hobbiírások, amelyek egy része komoly szakmai információkat is rejt, sokszor csak havonta vagy hetente 1-2 cikket tartalmaznak, eléggé macerás tehát rendszeresen vissza-visszatérni, sokszor feleslegesen. Ha viszont a kedvenc blogjainkat egy hírcsoportba gyűjtjük, egyetlen listán nyomon követhetjük az összes új cikket, és nem kell hozzá felkeresni egyetlen web-oldalt sem, csak az RSS-olvasóban 1-2 kattintás az egész. (Példa képünkön.)

Nyaralás után fontos a fonál

Ha már nagyon sok hírcsatornánk lenne, a Google tud az RSS-olvasó tartalmán belül is keresni. Egy hónapig visszamenőleg nyilvántartja, melyik hírt olvastuk már és melyiket nem, és kérésünkre elrejti az olvasottakat, így nyaralás után is két kattintással fel tudjuk venni a fonalat pontosan attól a hírtől, ahol egy-két héttel korábban abbahagytuk.

Igen praktikus dolog még a Google News hírkereső oldal RSS-szolgáltatása. Ha például beírjuk, hogy „E-Star kötvény”, akkor kiad az E-Star kötvényeivel kapcsolatos cikkeket (igaz, néhány nem igazán a témába vágót is). A lap alján megjelenő narancssárga RSS-ikonnal pedig ezt a keresést beilleszthetjük az RSS-olvasónkba.

Google és Yahoo! fej fej mellett

Sok ilyen kedvenc, ritkábban előforduló témát összegyűjtve egy csoportba kapunk egy jól áttekinthető listát az adott témában megjelenő cikkekről.(A képen további keresések láthatók a Templeton alapkezelő magyar vonatkozásairól, erdőbefektetésekről németül, gyémántbefektetésekről, felnőtt szórakoztatással foglalkozó cégek részvényeiről.) Így legközelebb a lekérdezések újbóli bepötyögése helyett csak az RSS-csoportunkra kell kattintani, és látjuk, mi jelent meg kedvenc témáinkról.

A konkurens Yahoo! sem maradhatott le, e cég hírkereső oldalán ugyanezt a szolgáltatást találjuk meg. Mindkét cégnél kérhető egyébként elektronikus levélben küldött értesítés is, ha az adott témában cikk fordul elő. A Google Reader persze Androidon, iPhone-on és feltehetően más mobil plattformokon is elérhető. A Yahoo! Finance egyik kellemes szolgáltatása pedig, hogy tickerkódokhoz, azaz konkrét tőzsdei társaságokhoz vagy befektetési alapokhoz is tudunk RSS-hírfigyelőt rendelni. A PPLT jelzésű platina-ETF (tőzsdén kereskedett alap) RSS-hírcsatornája például sokféle, a platinával kapcsolatos cikket ad ki angolul.

Íróasztalt a Netvibes-tól

A Google Reader-hez hasonló netes hírolvasó a Netvibes (alsó kép), érdekessége, hogy nemcsak hírek, hanem egyéb kiegészítők, mint időjárás-jelentés, naptár, óra, jegyzetek is felpakolhatók rá, mint egy íróasztalra. Valamivel színesebb, tetszetősebb a Google-nél és szintén tud magyarul, bár néha még keveri az angollal. További nyolc web-alapú RSS-olvasó listája ebben az angol nyelvű cikkben található meg.

A sorozat előző része:

Így pakoljuk fel az agyunkat az internetre