Hipermarket miatt hanyagoljuk a sarki fűszerest

A GfK Hungária vásárlói szokásokat figyelemmel kísérő Shopping Monitor tanulmányának 2012. évi adataiból egyértelműen látszik, hogy a vásárlók – a korábbi évekhez hasonlóan – most is a termékek minőségét és frissességét, az árszínvonalat és választékot tartják a leginkább mérlegelendő szempontnak boltválasztáskor.

Az egyes üzlettípusokat megnevezők aránya arra a kérdésre, hogy „mely üzlettípusban költi Ön a legtöbb pénzt élelmiszerre?” (az adatok százalékban kifejezve)

Ezzel összhangban a megkérdezett vásárlók 30 százaléka saját bevallása szerint hipermarketekben költi a legtöbb pénzt élelmiszerre. A hipermarketek vonzerejét elsősorban az általuk kínált széles választék, emellett kedvező árszínvonaluk és a jó akcióik jelentik. A csatornákat összehasonlítva a vásárlók a cash&carry üzlettípus mellett a hipermarketek választékával voltak kiemelkedően elégedettek.

A szupermarketek szerepe 2008 óta folyamatosan nő. 2001 óta először idén sikerült megelőzniük a diszkontokat az észlelt költésről tett nyilatkozatok terén: a vásárlók közel egynegyede (23 százalék) említette, hogy szupermarketben költi a legtöbb pénzt élelmiszerre. „A szupermarketek 2008-as földindulásszerű előretörése annak volt köszönhető, hogy a Spar felvásárolta a Plus-t, és a diszkontok terjeszkedése mellett a szupermarket csatornára volt leginkább jellemző az új üzletek nyitása – gondoljunk csak egyes Sparok, a kis alapterületű Tesco Express üzletekre, vagy a Coop 2011-ben indult boltmegújítási programjára” – hívja fel a figyelmet Kui János, a GfK Hungária Kereskedelem szektorának menedzsere.

Minden ötödik válaszadó diszkontokban vásárol legmagasabb értékben élelmiszert – ez az arány kis ingadozásokkal ugyan, de évek óta változatlan. Ennek az üzlettípusnak a fő vonzerejét olcsósága jelenti. Az összes többi vizsgált szempont (választék, hangulat, minőség, személyzet) tekintetében ugyanakkor a csatornák rangsorában a diszkontok az utolsó helyen végeztek. Noha a hazai láncok között is egyre több szupermarket található, hálózatuk jelentős részét kisboltok alkotják, emiatt a hazai láncok eredményei a független kisboltokétól nem választható el. A kisebb önkiszolgáló boltok jelentősége az elmúlt három évben folyamatosan csökkent. 2011 végén már csak a megkérdezettek 21 százaléka számára szolgáltak az élelmiszer-beszerzés fő helyszínéül, azaz a vásárlók leginkább tényleg csak a szükséges napi cikkeket veszik a "sarki fűszeresben".