Az Országgyűlés elfogadta a fogyasztóvédelmi törvény módosítását. A módosítás során a fogyasztói igényeket teljes körűen figyelembe vették, ennek köszönhetően a jövőben gyorsabbá válik a panaszkezelés és bővül a békéltető testületek hatásköre - tudatta szerkesztőségünkkel a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
| A nemzetgazdasági tárca a mai napon második közleményét juttatta el szerkesztőségünkhöz. Az ipari adatok már kommentálták, az ilyenkor szokásossal ellentétben azonban meglehetősen rossz negyedéves GDP-adatról nem küldték meg, mi a véleményük. |
Mint írják, a kormány célja egy olyan fogyasztóvédelmi törvény megalkotása volt, melynek elfogadását széleskörű társadalmi, szakmai egyeztetés előzte meg, Ennek megfelelően az egyeztetésbe bevonták a fogyasztóvédelmi egyesületeket és a vállalkozói érdekképviselőket is, a javaslatot a Fogyasztóvédelmi Tanács is tárgyalta.
A módosítás szorosan kapcsolódik a kormány által 2012 januárjában elfogadott IV. középtávú fogyasztóvédelmi politikában meghatározott célkitűzésekhez.
A törvényt érintő változások kiterjednek a fogyasztó fogalmának meghatározására is, amelynek köszönhetően a békéltető testületek eljárásaiban a természetes személyeken kívül civil szervezetek, egyházak, társasházak, lakásszövetkezetek, mikro-, kis- és középvállalkozások is fogyasztóként léphetnek fel. Az új szabályozás megszünteti azt az egyes közszolgáltatók részéről tapasztalható, fogyasztók számára hátrányos gyakorlatot, amely a „sárga csekkek” befizetését külön díj fizetéséhez köti. Ennek eredményeként a jövőben a közszolgáltatók nem köthetik külön díjhoz a sárga csekkekkel történő befizetéseket.
Nagyobb hangsúlyt kapnak a békéltető testületek
A kormány programjával összhangban a módosítás csökkenti a kis- és középvállalkozások terheit, a vállalkozásokat együttműködő partnerként kezelő elképzelések további eredménye, hogy az esetükben kiszabható bírság összegét alacsonyabb bírságsávban határozza meg.
A törvénymódosítással változnak a panaszkezelésre vonatkozó szabályok, ennek eredményeként a vállalkozás a megadott határidőig érdemben köteles válaszolni a fogyasztói panaszra. Az elfogadott módosítás rögzíti a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testületek tanácsadó tevékenységét. A törvénymódosítás egyik alapvető célja a magyar fogyasztói tudatosság szintjének növelése melyhez alapot teremt a békéltető testület – melynek feladata a fogyasztókat megillető jogokról és kötelezettségekről való tájékoztatás is.
Magabiztos fogyasztókra van szükség
A fogyasztók elvárják a jogsértő vállalkozásokkal szembeni határozott hatósági fellépést, ugyanakkor az egyedi sérelmeik orvoslását is. Emellett igényük van arra, hogy minél egyszerűbben hozzáférjenek azokhoz az alapvető információkhoz, amelyek fogyasztói döntéseik meghozatalához, esetleges problémáik, jogvitáik rendezéséhez szükségesek.
Az elfogadott törvénymódosítás jól tükrözi a hazai fogyasztóvédelmi politikában bekövetkezett szemléletváltozást, amelynek egyik fő célkitűzése az, hogy a fogyasztót magabiztossá kell tenni annak érdekében, hogy saját ügyeit kellő felelősségtudattal tudja kezelni. A fenti célok megvalósítása érdekében elfogadott törvénymódosítás a Kormány fogyasztók iránti elkötelezettségének legújabb példája.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2273,58 pontos, 1,63 százalékos emelkedéssel, 141 741,65 ponton, történelmi csúcson zárt csütörtökön.
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
