JP Morgan
Gyorsulni kezdett az élelmiszerár-emelkedés Közép- és Kelet-Európa EU-gazdaságaiban, de az ársokk régiós hatása messze nem egyenletes, a jelenség Romániát és Magyarországot sújtja a legnagyobb mértékben - állapították meg térségi helyzetértékelésükben londoni elemzők.
A JP Morgan közgazdászai kimutatták, hogy Romániában - és kisebb mértékben Magyarországon - a szokásos szezonális ütemet jóval meghaladó, jelentős élelmiszer drágulás érzékelhető. A ház szerint ebben a két országban várható a legnagyobb ütemű élelmiszer-áremelkedés a következő negyedévekben.
Csehországban ugyanakkor július óta a szezonálisan megszokott ütemhez közeli, Lengyelországban pedig attól jóval elmaradó élelmiszer drágulás ment végbe. Az elemzők szerint az élelmiszerárak október és 2013 közepe között Romániában 0,8 százalékponttal, Magyarországon 0,3 százalékponttal, Lengyelországban és Csehországban egyaránt 0,2 százalékponttal emelik a fogyasztói árindexet.
A FAO számai igazolják a jelentést
A ház szakértői szerint az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) gabonaárindexe ebben a négy országban mutatja a legerőteljesebb korrelációt az élelmiszer-árinflációval, márpedig a FAO-gabonaárindex csak a szeptemberrel zárult három hónapban - dollárértéken számolva - 18 százalékkal emelkedett. Ráadásul a Commodity Research Bureau (CRB) globális terménypiaci adatszolgáltató által számolt határidős piaci gabonaárak a júniusban mért legutóbbi mélypontról 35 százalékot emelkedtek.
Mivel a magasabb terményárak a valószínűleg átszűrődnek a feldolgozott élelmiszerek áraiba, az élelmiszerárak várhatóan magasak maradnak egészen a következő betakarítási szezonig a négy országban - jósolták a JP Morgan londoni elemzői. A ház szakértőinek számításai szerint a globális gabonaárak emelkedésének hatása 4-8 havi késleltetéssel jelenik meg a hústermékek helyi fogyasztói áraiban, és ez az átszűrődő hatás Csehországban és Magyarországon a legjelentősebb.
A JP Morgan elemzői hangsúlyozzák ugyanakkor azt is, hogy a mezőgazdasági terményárak jelenlegi emelkedése eddig kisebb mértékű volt, mint a két előző - 2007-ben és 2010-ben tapasztalt - globális terményársokk idején. Emellett a drágulás mértéke a helyi valutákra átszámolva még kisebb, tekintettel arra, hogy a szeptemberrel végződött három hónapban a lengyel zloty 6,5 százalékkal, a cseh korona 6,0 százalékkal, a forint 5,8 százalékkal erősödött a dollárral szemben.
A JP Morgan közgazdászainak számításai szerint ez az árfolyam-erősödés a globális gabona-áremelkedés helyi élelmiszer-árinflációs hatásainak hozzávetőleg az egyharmadát ellentételezte ebben a három országban. Romániában ugyanakkor kisebb ez a tompító hatás, mivel a román lej ugyanebben az időszakban csak 1,8 százalékkal erősödött a dollárhoz képest. Mindemellett Romániában 33 százalékos - az EU-tagállamok közül a legmagasabb - az élelmiszer-összetevő részaránya a teljes fogyasztói inflációs kosárban, ami szintén arra vall, hogy az inflációt Romániában befolyásolják a legnagyobb mértékben az élelmiszer-ársokkok a régióban - áll a JP Morgan szektorelemzésében.
A ház ugyanakkor kimutatta azt is, hogy a 2005 óta eltelt időszakban a feldolgozatlan élelmiszerek Magyarországon drágultak "messze a legnagyobb mértékben" a vizsgált négy gazdaság közül. A JP Morgan elemzői szerint ez "valamelyest meglepő", mivel már eleve Magyarországon voltak a legmagasabbak az élelmiszerárak a régión belül. A cég adatai szerint tavaly az élelmiszer-árszint Magyarországon az EU-átlag 82 százaléka volt, Csehország esetében ugyanakkor ez az arány 79 százalék, Lengyelországban és Romániában 68 százalék volt 2011-ben.
Capital Economics
Egy másik nagy londoni gazdasági-pénzügyi elemzőcsoport, a Capital Economics közgazdászai a globális felzárkózó térség egészére kidolgozott, ugyancsak pénteken ismertetett hatáselemzésükben azt jósolták, hogy a világgazdaság felzárkózó régióiban emelkedni fog ugyan a teljes kosárra számolt infláció üteme a következő hat hónapban az élelmiszerek globális emelkedése miatt, ám ez a hatás várhatóan rövid ideig tart, és sokkal kisebb mértékű lesz, a közelmúltbeli globális élelmiszer-ársokkoké volt.
A ház elemzői szerint ha a globális élelmiszerárak a jelenlegi szinten stagnálnak, akkor Latin-Amerikában és Kelet-Európában - ahol az élelmiszerek a teljes inflációs kosárnak egyaránt mintegy a 25 százalékát teszik ki - a fogyasztói infláció 0,5-1,0 százalékponttal gyorsulhat a következő félévben. Ázsia felzárkózó gazdaságaiban 35 százalék körüli az élelmiszerek aránya az inflációs kosárban, ám a globális élelmiszerárak hatása ebben a térségben valószínűleg kisebb lesz, mivel a régió alapvető élelmiszerének számító rizs ára az utóbbi időben stabil.
A Capital Economics londoni elemzői hangsúlyozzák, hogy ezek a becslések stagnáló globális élelmiszerárak esetére érvényesek. A cég prognózisa azonban az, hogy a legtöbb gabonaféle ára 2013 közepéig 10-20 százalékkal csökken, és ez enyhíti az élelmiszerárakból eredő inflációs kiugrás kockázatát a felzárkózó
Hajszálra a 400-tól az euró jegyzése. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
