Összességében nagyobb nyitottságot látunk a kelet-közép európai régióban a digitalizáció iránt: a régióban élők átlagosan napi 4,1 órát töltenek okostelefon- vagy tablethasználattal, míg Nyugat-Európában ez az arány alig 3,3 óra. Emellett az itt élők majdnem háromnegyede pozitívabbnak látja az innováció hatását a társadalomra, mint a Nyugat-Európában élők, ezt közölte a Mastercard a Privátbankár.hu-val.
Ezt jól mutatja, hogy a régiós társak 60 százaléka már használt fizetési alkalmazásokat, többségük pedig egyre szívesebben váltaná ki a bankkártyáját az okostelefonjával. A térség fogyasztóinak 80 százaléka elégedett az innováció mennyiségével a közösségi média, az utazás, a vásárlás és a fizetési szolgáltatások területén, az egészségügy, a közoktatás és a közösségi közlekedés kapcsán azonban a régió minden országában szeretnének több ilyet látni.
|
| Az egészségügyben, az oktatásban, a személyszállításban és a közlekedésben látnánk szívesen több innovatív megoldást. Forrás: Mastercard |
„Az elmúlt években a Mastercard több olyan projektet is indított Közép-Kelet Európában, amely utat tör az új fizetési platformok felé. Számos mobilfizetési projekt után, mára sikeresen elértünk arra a szintre, ahol nem csak a fizetési rendszer, de maguk a fogyasztók is készen állnak a digitális fizetés új korszakára” – mondta Brian Morris, a Mastercard fizetési innovációkért felelős közép- és kelet európai vezetője.
Mi a helyzet Magyarországgal?
Magyarországon a régiós átlaghoz képest összességében kicsit kevesebbet használjuk a digitális szolgáltatásokat, de a közösségi média, az online zenehallgatás és a fotómegosztás terén jóval aktívabbak vagyunk a szomszédos országoknál. A legkimagaslóbb teljesítményt a digitális szolgáltatásokkal (online vagy mobilon) történő számlafizetés terén látjuk, ezt a magyarok fele használja – szemben a régió 27 százalékos átlagával.
|
| A mobilfizetésnél a biztonság az első, csak ezután számít a sebesség és az alkalmazás könnyen kezelhetősége. Forrás: Mastercard |
A legtöbb magyar szintén a telefonjával váltaná ki a bankkártyát, harmaduk azonban a személyi igazolványával, 21 százalékuk pedig az okosórájával bonyolítaná a bankügyeit. A vásárlás hitelesítését tekintve már szinte mindenhol lecserélnék a PIN-kódot ujjlenyomatra, eziránt szintén a magyarok lelkesednek a leginkább.
Lakóépületek, oktatási épületek is voltak a támadás célpontjai között. 
