A szokásos időpontnál valamivel később jelenik meg a KSH legfrissebb jelentése a fogyasztói árak alakulásáról, de az inflációs adatközlés előtt rendszerint egy nappal közzétett Privátbankár Árkosár-felmérés eredményeibe némi előzetes betekintést nyerhettek a TrendFM Reggeli Monitor című műsorának hallgatói hétfőn. Gáspár András, a Klasszis Média lapigazgatója az éppen 19. „születésnapját” ünneplő felmérésről elmondta:
fennállásának egyik legnagyobb éves árcsökkenéséhez érkezett a Privátbankár Árkosár februárban.
Ennek hátterében két tényező biztosan azonosítható. Egyrészt éppen egy éve, 2025 februárjában érte el történelmi csúcsát az Árkosár, minden idők legdrágább családi nagybevásárlása rendkívül magas bázist jelent, ahonnan könnyebb lefelé korrigálni.
Másrészt az árrésstop hatása is most csúcsosodik ki: a kormányzati intézkedés márciusban lépett életbe, mostanra még ki is bővítették az érintett termékek körét. A 30 vizsgált élelmiszerből 14 tartozik a hatálya alá, ezek ára az árrésstop bevezetése előtti szinthez képest átlagosan valamivel több mint 20 százalékkal mérséklődött – hívta fel a figyelmet Gáspár András.
A vizsgált hipermarketekben az előző hónaphoz és a tavaly februári szinthez képest is mérséklődtek az árak. Különösen a szűkített, a nyugdíjasok fogyasztásához igazított Mfor Nyugdíjas Árkosár mutat nagy éves csökkenést: ennek mértéke megközelíti a két számjegyű mértéket – adott némi előzetest a február 11-én, szerdán kora reggel megjelenő felmérések eredményeiről a lapigazgató. A legutóbbi felmérésünk eredményét itt olvashatják:
Az élelmiszerek irányából egyelőre nem várható inflációs nyomás, a szolgáltatások és a hideg idő miatt megemelkedett energiafogyasztás (amelyet utólag kompenzál majd a kormány) viszont felfelé mutató kockázatot jelent a csütörtökön megjelenő hivatalos januári inflációs adatra. A bázishatás majd a márciusra és áprilisra vonatkozó adatokban lesz különösen érdekes, amikor eltelik egy év az árréstop bevezetése után – így már az alacsonyabb árakhoz hasonlítják az aktuálisakat.
A műsor második felében is az élelmiszerárakról volt szó, ezúttal árupiaci megközelítésben. Számos termény esetében kedvező volt az időjárás, rekordközeli termésről számoltak be több termőterületen is.
Összességében a búza,a kukorica, a cukor vagy épp a narancslé esetében a csökkenő trend jó hír lehet a vásárlóknak, de nagyon rossz a termelőknek világszerte: ők úgy szembesülnek egyre alacsonyabb felvásárlási árakkal, hogy közben egyéb költségeik – az energiaköltségek, a műtrágya vagy a munkaerő költsége – folyamatosan emelkednek.
A csökkenő világpiaci árak – az olyan „egyszerűbb” termékek esetében, mint a kávé vagy a narancslé – egy idő után megjelennek a hazai boltok polcaira kihelyezett árcímkéken is. Más esetben viszont nem, vagy csak korlátozott mértékben: hiába lett például olcsóbb a búza, ha a kenyér árához a liszt legfeljebb 20-25 százalékot tesz hozzá, nagyobb részt pedig a feldolgozási és energiaköltségek felelősek az árért.
A beszélgetés során az is elhangzott: a világkereskedelem átalakulóban van, vége lehet azoknak az éveknek, amikor a világ másik feléből érkező olcsó élelmiszerektől roskadoztak a boltok polcai – környezeti és adminisztratív okai is vannak annak, hogy a korábbinál sokkal inkább előtérbe kerülnek a helyben, vagy legalábbis a fogyasztóhoz minél közelebb megtermelt élelmiszerek.
A beszélgetést itt lehet meghallgatni – a riporter M. Szűcs Péter:
Saját biztonságukba is beruháznak ezzel a norvég miniszterelnök szerint. 
