A változást azért szavazta meg tegnap az Európai Parlament, mert a sokéves, A-tól G-ig tartó besorolás elavult, és emiatt félrevezető – írja a Világgazdaság.
Nincs több trükközés a címkékkel
Ma ugyanis már csak a 2010-ben bevezetett, A+, A++ és A+++ címkékkel találkozhatunk, az ábécé többi betűje eltűnt az új műszaki cikkekről A B-s és a többi címke azért kopott ki a használatból, mert a fejlesztéseknek köszönhetően ma már minden berendezés jobb címkét érdemel. Így viszont azt gondolhatja egy A+-os hűtőgépet vásárló vevő is, hogy egy rendkívül energiahatékony árut vásárolt, holott könnyen lehet, hogy a piacon fellelhető legkevésbé takarékosat választotta ki.
Az új, szigorúbb elvárásokat tükröző A–G besorolás már igazodni fog a berendezések valós képességeihez, így jobban ösztönzi a gyártókat is arra, hogy termékeiket felsőbb kategóriába juttassák. Az is hatékonyságra buzdíthatja a cégeket, hogy az induláskor az A kategória üres lesz, vagyis a gyártók számára komoly dicsőség lesz az elsők között bekerülni.
Ami a piacon van, azt újból be kell sorolni
A már piacon lévő termékeket 21 hónapon belül kell újracímkézni, és az A-tól G-ig tartó besorolásuk hat évig lesz érvényes. Minden további újraskálázás érvényessége tíz évre szól. A skálát akkor kell újra frissíteni, amikor az EU-ban értékesített termékcsoport 25 százaléka már bekerült az A kategóriába, illetve, ha a fele már az A és a B hatékonysági csoportban van.
Ha az adott termékcsoportra olyan szabályozás vonatkozik, amely szerint abban nem is forgalmazható az egyébként F vagy a G kategóriába tartozó termék, akkor azt szürke címkével kell ellátni. A sötétzöldtől a pirosig tartó színskála az A–E címkéknek fog megfelelni. Az energiacímkén fel kell tüntetni azt is, hogy a termék melyik energiahatékonysági csoportba tartozik, mekkora a teljes fogyasztása kilowattórában évre vagy valamely releváns időszakra vetítve.
Így védenék a klímát
Lesz más energetikai, de elsősorban a klímavédelmet érintő változás is. 2018-tól meg kell felelniük a károsanyag-kibocsátási normáknak a nem közúti (off-road), belső égésű motorral hajtott eszközöknek is, erről már kedden döntött az Európai Parlament. A szigor főleg a benzines fűnyírókat, a dömpereket, a dízelmozdonyokat és a folyami hajókat érinti.
A bizottsági közlemény szerint ma ezek az eszközök felelősek az európai nitrogén-dioxid-kibocsátás 15 százalékáért és a teljes porkibocsátás 5 százalékáért. Ezt fogja visszaszorítani az új regula, amely megszabja, hogy legfeljebb mennyit szén-monoxidot, szénhidrogént és nitrogén-dioxidot engedhetnek a szabadba. A szabályozás az eszközöket kategóriákba, azon belül alkategóriákba sorolja, teljesítményüktől függően.
A két ország közti kapcsolatok erősítését várják tőle. 
