Gyors tempóban, 14 százalékos bővüléssel 1611 milliárd forintra nőtt a Lidl árbevétele 2024-re, miközben a szűk értelemben vett konkurencián belül már 20 százalék felett van a cég piaci részesedése – vette át a Trade Magazin hírét a Telex. A versenytársak látványosan lemaradtak, miközben a Reálnak még csökkent is a forgalma. A több mint 1600 milliárd forintos forgalom egyben azt is jelenti, hogy napi átlagban bő 4 milliárd forint volt tavaly a boltlánc árbevétele.
A magyar törvények szerint a nálunk működő cégeknek május végéig kell közzétenniük az előző évre vonatkozó céges beszámolóiknak. A kiskereskedelemben azonban több piaci szereplő is a naptári eltérő üzleti évet alkalmaz, így ők máskor szokták közölni azokat az adatokat, amelyek alapján össze lehetne hasonlítani a teljesítményüket. A Trade Magazin az elérhető adatok és a piaci trendek alapján minden évben előjön egy becsléssel, ami szerint 2024-ben nem változott a kiskereskedelmi toplista, de forgalmat tekintve nagyon durva eltolódás következett be a kiskereskedelmi láncok között. A 2010-es évek első felében még a Tesco volt Magyarország vezető kiskereskedelmi lánca, amit forgalom tekintetében a Coop, a CBA és a Spar követett. A német diszkontláncok (Lidl, Aldi és Penny Market) akkor még viszonylag kis játékosoknak számítottak. Az elmúlt évtizedben ez a három cég a versenytársaknál sokkal nagyobb ütemben tudta növelni forgalmát, amivel 2020-ra a Lidl piacvezetővé vált. Az Aldi és a Penny Market ugyan nem tudott felkerülni a kiskereskedelmi piac dobogójára, de forgalom szempontjából leelőzték a Reált és az Auchant. Még látványosabb a piac eltolódása, ha nem az árbevételt, hanem a piaci részesedést nézzük. A három német diszkontlánc piaci részesedése 2013-ban 16 százalék alatt volt, 2024-re azonban 38 százalékra emelkedett. A 2024-es adatokban újdonságnak számít, hogy több mint tíz év után újra van olyan kiskereskedelmi lánc, amelynek 20 százalék fölött van a piaci részesedése. 2013-ban ez a Tesco volt (ami mostanra 12 százalékra zsugorodott), míg 2024-ben a Lidl, amely 12 év alatt megháromszorozta a piaci részesedését.
A cikkből kiderül az is, hogy a Spar 24,7, az Aldi 27,3 veszteséget termelt tavaly, míg a Penny 4,7, az Auchan pedig 6,9 milliárd nyereséget termelt. A Tesco és a Lidl hivatalos beszámolója még nem jelent meg, így a nyereségről vagy veszteségről még nincs adat. A CBA, a Coop és a Reál franchise-rendszerben működnek, így ha összesített forgalmat lehet is náluk becsülni, nyereséget vagy veszteséget nem.
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
