A Magyar Borok Bálja a magyar bor ünnepe, immár egy évtizede tekinti feladatának a magas minőségű hazai borok prémium körülmények közötti megjelenítését. A báli szezon eseményei közül is ezáltal emelkedik ki, hiszen vendégei között üdvözölheti a hazai borászközösség elitjét, és itt kerül átadásra a pénzjutalommal járó Gál Tibor Emlékdíj. Az ötfogásos báli menüt hozzá illő válogatott borok kísérik, és a vacsorát követően további negyven tétel megkóstolására nyílik lehetősége a vendégeknek. Az eseménynek 2015. február 21-én az Intercontinental Budapest ad otthont.
Az eseményt szervező Winelovers csoport úgy állította össze a menüt kísérő borsort, hogy megjelenítse azokat a főbb bortípusokat, amelynek bemutatják a hazai borkultúra sokszínűségét. Így kerül a poharakba tradicionális készítésű pezsgő, olaszrizling, furmint, kékfrankos, vörös házasítás és tokaji aszú. 2015-ben a bál vendégbora a kadarka lesz.
Következzen néhány tétel az idei borsorból!
Garamvári Szőlőbirtok – Vincent Tokaji Furmint Brut
A tradicionális készítésű pezsgő alapanyaga a Tokaji borvidékről származó furmint. A 2011-es évjáratú bort huszonnyolc hónapig érlelték seprőn. A frissen degorzsált tétel a budafoki pezsgőpincészetben született meg, amelyet az 1897-es alapítású Palugyai pincében hozott létre a Garamvári család.
Bujdosó Szőlőbirtok és Pincészet – Cirkáló Olaszrizling 2013
A szőlőalapanyag a délnyugati fekvésű Csirip-tetőről, egy új telepítésű ültetvényről származik. A bort első töltésű, közepes égetettségű, zempléni tölgyből készített hordóban érlelték finomseprőn tartva január végéig. A bor neve onnan ered, hogy a Bujdosó fivérek a ’70-es években Pannónia Cirkálón vitorláztak.
Szent Tamás – Mád Furmint 2013
A pincészet Mád sorozatának első t
agja volt a furmint, melynek célja, hogy a borvidék egyik legfontosabb szőlőfajtájára jellemző szerkezet és aromatika mellett megjelenítse a település határában húzódó ültetvények ásványos karakterét. A bort a letisztult végeredmény elérése érdekében acéltartályban erjesztették.
Dúzsi Tamás Pincéje – Szekszárdi Kadarka 2011
Kadarka, amely a Nagy Bödőről, Szekszárd keleti részéből származik. A bakművelésű ültetvény kora nyolcvan-száz év. A fermentáció nagy fakádban, nyílt erjesztéssel zajlott, ezt követően került nagy ászokhordóba a bor az érleléshez. A 2013. szeptemberi letöltést követően palackban érett a kadarka, amely kiemelten fontos szőlőfajtának számít a Szekszárdi borvidéken.
Takler Pince – Szekszárdi Kékfrankos Reserve 2012
E kékfrankos alapanyaga főként idősebb tőkékről származik, amelyeknek a Görögszó-, a Szenta-völgy-, a Gurovica-, a Strázsahegy- és a Decsi-hegy-dűlők adnak otthont. A szigorúan válogatott termésből tizennégy hónapig tartó, ötszáz literes, új magyar tölgyfa hordóban zajló érlelést követően született meg ez a komoly kékfrankos.
Gere Attila Pincészete – Kopar 2011
A pincészet ikonikus házasítása Villány és egész Magyarország egyik legismertebb bormárkája. A 2011-es évjárat 50% cabernet franc-ra épül, amelyet 40% merlot és 10% cabernet sauvignon egészít ki. A vörös házasítás érlelése 16 hónapig tartott, 60%-ban új barrique-ban és 40%-ban nagy ászokhordóban.
Disznókő – Tokaji Aszú 5 Puttonyos 2006
A 2006-os évjárat szerte az országban kiemelkedőnek számított. Örülünk annak, hogy ilyen időtávból is bemutathatjuk olyan minőségében, amelyre csak a tokaji aszú képes. A Disznókő Szőlőbirtok gyönyörű indián nyárról és napsütéses őszről számol be, amely lehetővé tette számukra a kifogástalan aszúszemek begyűjtését.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kint 17 fokot mutat a hőmérő, még októberben vagyunk, de az egyik nagy bevásárlóközpont lakberendezési üzletében már ömlenek ránk a halloweeni mellett a karácsonyi áruk is. Mire eljön az ünnep, elvész annak a varázsa, gondolhatja sok magyar vásárló. De hogyan és miért kezdtek a hazai kereskedők is elmozdulni ebbe az irányba?
A legtöbb vállalat életében időről időre felmerül a kérdés, hogy vajon tényleg megéri-e csapatépítést szervezni, vagy ez csak egy újabb költség, amit a vezetőség jobb híján elkönyvel a „jó hangulat fenntartása” címen? A válasz azonban sokkal egyértelműbb, mint gondolnánk. Egy jól megválasztott program ugyanis nem csupán a közösséget erősíti, hanem hosszú távon a teljesítményre és a lojalitásra is hat.
Salgótarján új fejezethez érkezik: a város központjában, a Lidl melletti területen megkezdődött a régió legújabb STOP SHOP bevásárlóparkjának építése. A CPI Hungary fejlesztésében megvalósuló projekt nemcsak új vásárlási lehetőségeket, hanem modern, fenntartható és közösségbarát környezetet is hoz a nógrádi megyeszékhelyre.
A természetes szülés fontosságára hívta fel a figyelmet Dr. Siklós Pál, hiszen szerencsére már akár két császár után is lehetséges a hüvelyi szülés, ahogyan ikreknél is. A szülészfőorvos kiemelte a magánegészségügy azon vitathatatlan előnyét, hogy személyhez kötött szülésznő és/vagy szülészorvos választására is lehetőség van. A TritonLife magánkórház közleményében továbbá kiemelik, hogy intézményükben van a magánegészségügyben egyedüliként elérhető újszülött/koraszülött intenzív centrum (PIC II).
A turizmusban is évről évre egyre fontosabb szempont a fenntarthatóság. Az utazók közül sokan ma már nemcsak a szállás kényelmét vagy elhelyezkedését mérlegelik, hanem azt is, hogy mennyire környezetbarát a hely, ahol megszállnak. Egy ökobarát szálláshely nemcsak a bolygónknak tesz jót, de hosszú távon a tulajdonosnak is, hiszen csökkenhetnek a költségek, nőhet a vendégek elégedettsége és a vállalkozás vonzóbbá válhat a piacon.
A magyar online kereskedelem folyamatosan bővül, és a piacterek egyre népszerűbbek a vásárlók körében. Az eladók számára ez hatalmas lehetőségeket kínál, ugyanakkor egy fontos kérdést is felvet: mely termékek fogynak a legjobban? A megfelelő termékkör kiválasztása döntő lehet a siker és a stagnálás között.
A hazai online médiapiac egyszerre él meg két nyomást: az egyik az olvasói bizalom megőrzése, a másik a hirdetési bevétel növelése. A kettő általában együtt halad – amíg nem kerül szóba a „szürke zóna”. Ez az a tér, ahol a hirdető jogilag tiszta, a termékkategória nem tiltott, mégis felmerülhetnek reputációs, ízlésbeli vagy kontextusbeli kérdések. Klasszikus példa, amikor egy komoly, tragédiával foglalkozó cikk mellé fut be harsány, „garantált eredményt” ígérő kreatív. Nem illegális, csak rossz helyen van – és a kiadó márkájától idegen.