2013-ban ismét országos felmérést végzett az óvodai közétkeztetésről az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet az Országos Tisztifőorvosi Hivatallal és a Kormányhivatalok Népegészségügyi Szakigazgatási Szerveivel.
Országosan az óvodák egyötödében főznek csak helyben: többségükben tálalókonyha van. A főzőkonyhák más korosztályoknak is főznek, javulás, hogy háromnegyedük külön nyersanyag kiszabatot készít az óvodások számára – közölte az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) Országos Tisztifőorvosi Hivatala.
Új ételeket vezettek be
A felmérés szerint a konyhák csaknem háromnegyede vezetett be új ételeket, eddig még nem használt nyersanyagokat. Ugyanakkor a konyhák 13 százaléka 20 nap alatt csak 20–30 féle ételt kínált.
A konyhák fele támaszkodik a helyi kistermelők által termelt nyersanyagokra; elsősorban a helyben megtermelt zöldségeket és gyümölcsöket tudják felhasználni.
Több a zöldség
A napi nettó nyersanyagnorma háromszori étkezésre átlagosan 300 forint volt.
Országosan a legalacsonyabb és legmagasabb összegű norma között több mint négy és félszeres a különbség.
A 10 napos élelmiszer-felhasználás egyes területein kedvező változásokat tapasztaltak a felmérés készítői: nőtt a zöldség- és gyümölcsfelhasználás, ezen belül nyers zöldséget, gyümölcsöt az óvodák több mint 60 százalékában naponta legalább egyszer biztosított a közétkeztetés.
Halat is adnak
Az ÁNTSZ szerint ugyancsak az egészséges táplálkozás ajánlásainak elterjedését mutatja 2009-hez képest, hogy 2013-ban több óvoda 10 napos étlapjára került fel legalább egyszer hal.
Kevesebb a zsír
Kevesebbszer kaptak a gyerekek önmagában zsírral, tepertőkrémmel, vajjal vagy margarinnal megkent kenyeret, illetve édességet. Teljes kiőrlésű, barna, magvas kenyeret, pékárut csaknem valamennyi óvodában kaptak a gyerekek, ám csak egyszer a 10 napban.
Ezzel szemben voltak olyan közétkeztetők is, amelyek esetében a teljes kiőrlésű kenyerek felhasználása meghaladta a fehérét. Sajnálatos, hogy a húskészítményeknél a rosszabb minőségű és magasabb zsírtartalmú felvágottak felhasználása dominál.
De a tejtermék is
Tejet és tejterméket még a 2009-es vizsgálathoz képest is kevesebbet kaptak a gyerekek: alig haladta meg a korosztályos élettani szükséglet felét.
Háromszor magasabb a sótartalom
A kérdőívek és a nyersanyag kiszabatok alapján úgy tűnik, kevesebben használnak sót tartalmazó ételízesítőket, illetve kevesebb a sófelhasználás.
Ugyanakkor a laboratóriumi mérések alapján az étrendek sótartalma még mindig a korcsoportos ajánlás több mint háromszorosa volt. Együtt használt ételízesítőt és sót a főzőkonyhák négyötöde.
A közlemény kiemeli, az utóbbi időben már kaphatók a csökkentett sótartalmú vagy teljesen sómentes ételízesítők, amelyek széleskörű használata indokolt lenne a közétkeztetésben.
A sómentes ételízesítők megjelenésével várható az ételek sótartalmának csökkenése.
Maradt az édes lötty
Hasonlóan a 2009-es eredményekhez az óvodák egyharmadában még cukortartalmú szörpöket, teát, gyümölcslevet is adtak rendszeresen, ami növeli az elhízás és a fogszuvasodás kockázatát.
Megeszik, amit eléjük raknak
Átlagosan a kitálalt ebéd 80 százalékát megették a gyerekek; régión belül azonban jelentős volt a különbség.
A felmérés szerint komoly az előrelépés a diétás étkeztetésben. Míg 2009-ben csak a diétára szoruló gyermekek felének, addig 2013-ban már 69 százalékának tudott a közétkeztetés megfelelő étkezést nyújtani. Az esetek 23 százalékában a szülők, 7 százalékában egyéb módon oldották meg az óvodában a diétát – jegyezte meg az ÁNTSZ.
Tudták, hogy a magyar energiarendszer a végnapjait éli. 
