A GfK Hungária Komplex Fogyasztói Bizalom Index (FBI) mutatója 2013 márciusában ugrásszerű – közel 27 pontos – növekedés után elérte a 154,4 pontot.
A vizsgálat pozitív eredményeinek hátterében egyértelműen az alacsonyabb energiaárak ígérete áll – véli Kozák Ákos, a GfK Hungária igazgatója. Arról van szó ugyanis, hogy a magyar fogyasztó pragmatikus. Ha csak néhány ezer forinttal több marad a zsebében, az gyakorlatilag azonnal jobb kedvre deríti – fejti ki álláspontját a szakember.
A Fogyasztói Várakozások Index (FVI) értékében is jelentős pozitív elmozdulás látható: az index értéke a tavalyi negyedik negyedévhez képest 41 pontnyit emelkedett és 2013 márciusában 184,8 ponton állt meg. A növekedés oka, hogy javult mind a háztartások várt pénzügyi helyzetének, mind pedig az ország gazdasági helyzetének a megítélése. Ez utóbbi esetében főként a rövid távú, vagyis az elkövetkező 12 hónapra vonatkozó várakozások javultak: az ország gazdasági helyzetét rövid távon optimistán megítélők aránya az előző negyedévben mért 17 százalék után márciusban 24 százalékra emelkedett. Ezzel egyidejűleg a tavalyi év azonos időszakához képest (51 százalék) kevesebben, a lakosság 36 százaléka számít az ország gazdasági helyzetének romlására.
A Vásárlási Hajlandóság Index (VHI) értéke az előző év utolsó negyedéhez képest 11 pontos emelkedéssel jelenleg 120,7 ponton áll.
Így is 6%-os inflációra számítunk
A helyzetről érkező hírek ellenére kevésbé borúlátó a lakosság munkanélküliség alakulásával kapcsolatban 2013 márciusában az előző negyedévhez képest: a megkérdezettek 45 százaléka számít a munkanélküliség növekedésére szemben a 2012 decemberében mért 53 százalékkal szemben.
Némiképp mérséklődtek árváltozásokkal kapcsolatos negatív inflációs várakozások is az előző időszakhoz képest, bár továbbra is tízből heten (73 százalék) számítanak az árak további, átlagosan 6 százalékos emelkedésére a következő 12 hónapban.
A család reáljövedelmére vonatkozó várakozások bár javultak, továbbra is kedvezőtlenek: az előző negyedévben mért 65 százalékkal szemben most a megkérdezettek 51 százaléka számít az inflációnál kisebb mértékű növekedésre, azaz családjának reáljövedelme csökkenését prognosztizálja.
A hitelfelvételi kedv kapcsán elmondható, hogy szemben a tavaly decemberi 32 százalékkal idén márciusban a lakosság 25 százaléka vélte úgy, hogy most nem alkalmas az idő kölcsön felvételére. Enyhén emelkedett – 63 százalékról 69 százalékra – viszont azon válaszadók aránya, akik úgy nyilatkoztak, hogy soha nem vennének fel hitelt. A hitelfelvétel ilyen arányú elutasításának háttérében az áll, hogy tíz lakosból hárman (33 százalék) a hitelkamatok növekedésére, míg további 32 százalék azok változatlanságára számít a következő 12 hónapban.
Hozzányúljunk-e a félretett pénzhez?
A megtakarításokkal kapcsolatban a 2012 decemberi 41 százalékkal szemben idén márciusban minden harmadik válaszadó bizonytalan ama kérdés eldöntésében, hogy felhasználja-e a megtakarításait egy korábban tervezett vásárlásra, míg 22 százalék szerint most egyáltalán nem érdemes nagyobb háztartási eszközt vásárolni.
Kissé emelkedett azok aránya, akik egy lakásvásárláshoz megfelelőnek ítélik a körülményeket: a legutóbbi 51 százalékkal szemben 2013 márciusában a megkérdezettek 56 százaléka venne mostanában lakást. Mindössze minden harmadik válaszadó tartja jó befektetésnek a lakásvásárlást, és lakása eladására a megkérdezettek 9 százaléka vállalkozna a jelenlegi körülmények között.
A lex MBH-4iG az Alkotmánybíróság előtt. 
