Lekerült a napirendről a devizahitelesek megsegítésének az a verziója, amely a bankok számára a legrosszabb kimenetelt jelentette volna, vagyis, hogy a pénzintézetek fizessék az árfolyamváltozásból fakadó különbözetet. Ez 1000 milliárd forint feletti terhet jelentett volna a pénzintézeteknek - írta a Népszabadság.
A lap forrása szerint a devizahiteles-akciót 3-5 éves időtávon gondolják megvalósíthatónak. A bankok szempontjából radikális megoldás törvényi hátterét a Navracsics Tibor vezette Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium dolgozta ki 5 pontban. Az anyag alapjául a horvát példa állt, ahol kimondták, hogy az adós a felvételkori és fix árfolyamon kellene fizetnie a törlesztőrészletet. A KIM elkészítette a jogi részt a fix törlesztőrészletek meghatározására, a futamidő meghosszabbítására, az árfolyamrés-változatra, illetve a kamatszabályozásra is.
|
| Keresik a megoldást |
| Londoni elemzők szerint a devizahitelesek megsegítését célzó újabb program nem lesz olyan radikális, mint amilyentől a piac tart. Részletek>> |
A lap szerint a kormányülésre a Nemzetgazdasági Minisztérium 7 pontos értékelést készített arról, hogy a különböző devizahiteles programok milyen kockázattal és mekkora költségvetési hatásokkal járnak. Varga Mihály egyúttal egy 4 pontos javaslatcsomagot is letett az asztalra. Az első az árfolyamrést kezelné, a bankok szempontjából kedvezőbb módon, az árfolyamrés alkalmazásából származó bevételük visszafizetésénél a középárfolyamot kellene alkalmazni. Ez 50 milliárd forintos terhet jelentene a szektornak.
A második elem a legrosszabb adósokat érintené, a harmadik pont a magáncsőd intézményének megfontolását tartalmazza. A negyedik javaslat annak lehetőségét vetette fel, hogy minden devizahitelesnek kötelezően be kellene lépnie az árfolyamgát-rendszerbe.
| Akár kétszázmilliárd forint pluszpénz is lehet még az idei költségvetésben, ha kedvezően alakulnak a gazdasági folyamatok, tehát van miből megmenteni a devizahiteleseket. Részletek>> |
A kínai kereskedelmi minisztérium 20 japán szervezetet vett fel exportellenőrzési listájára, másik 20 japán vállalatot pedig megfigyelési listára helyezett. 
